Valóban igaz, hogy óvakodni kell a külföldön élő többi magyartól? Sajnos nekem voltak rossz tapasztalataim. (hasonlattal élek)

Én úgy tudnám megfogalmazni, hogy a külföldön élő magyarokkal történő barátság számomra olyan, mint amikor egy fogaskerék elkezdi behúzni a ruhádat.

Folyamatosan húz, fájdalmat okoz, de engedni már nem enged. Amit bedarált az már ott marad benne és ki tudja később mi lesz a sorsa.

Ennek ellenére a nem enged. Már fogja a ruhádat, már félig benne vagy, nincs nagyon kiút.

Ha levágod ezt a darab ruhát (például letiltod az illetőt) akkor is veszítesz mert már berágta a részed és ki tudja hova jut majd ez a darab, ha meg engeded, hogy húzzon a gép (megpróbálsz valahogy mégis jóban lenni vele), akkor is, mert idővel csak még szorosabb lesz a húzás és tényleg kínlódás lesz elvágni és talán már nem csak a ruhádból veszítesz de a bőrödbe is belemarhat a gép. Kiút ebből már nincs nagyon.

Annyi a megoldás, hogy elkerülöd a gépet. A közelébe sem mész. (tehát a külföldi "segítőkész" magyarokat)

Nyilván ez a ruha a hasonlatban te személyes dolgaid, információk amik körbemehetnek, eltorzulhatnak, ellened fordíthatóak bármelyik pillanatban. Lehet akár egy jó munka ahova hirtelen mindenki jelentkezni akar a helyedre. Lehet bármi. Lehet egy információ, de az is, hogy az illető mivel már szóba állt veled, elmondhatja hogy ismer, innen meg megnyílik a lehetősége a hazugságokra és az extrém információtorzításra is. Ha kiadtál bármit már behúzta a gépszíj. Ott marad benne.

És általában nem enged. Sosem kapod vissza, nem, hogy tiszta nem lesz az a darab ruha, de teljesen megrongálódik a letépett részek hiányától.

Majd talán később egy kutyarongyként eléd dobják, hogy tessék itt van, vigyed.

Ha valaki egyetért ezzel akkor írjátok le. Remélem nem csak én érzem/tapasztaltam így.

____________

Hogy leírjam ezt érthetően is, sok emberben megbíztam, barátkoztam, barátság szinte sosem lett belőle, de az érdekektől függően folyamatosan tapostak lefelé, hogy én ne tudjak azokban a körökben érvényesülni amikben ők kényelmesen benne vannak már ott. Ha olyan pozicióban voltam, hogy nem tehették meg, hogy eltaposnak akkor inkább közelebb húztak, hogy még többet tudjanak tépni belőlem. Volt, hogy pénzzel is lehúztak. Olyan embereket ajánlottak be, akiknél rosszabb nem is lett volna az adott dolog elintézésére. Amikor meg egy számomra tényleg szimpatikus ember jelent meg az új helyen, azonnal beriogatták, hogy velem szóba ne álljon mert velem nem szabad. Nyilván azért mert túl sokat tudtam a mocskos dolgaikról és azért is mert nem volt elég befolyásom.

Sajnos visszatérve a hasonlathoz ez már jóvátehetetlen dolog, beette a gép egy részemet, ott tépik a kutyák, és csak idő kérdése mikor fordítják ellenem. Én így éltem meg.

Ezzel szemben viszont a helyiek nem ennyire jól szervezettek. Nincsen minden gazfickó és lehúzós így kartellban összekötve és nem szerveznek be piramisjátékszerűen új embereket. Ott természetesek és egymástól függetlenek az emberi kapcsolatok. Ha valaki valamit megtud nem fog róla azonnal mindenki tudni.

Más is tapasztalt ilyet külföldön?