Hol van az a határ, mikor már szólnátok? Vagy hogyan utalnátok rá hogy ez nem jó?

Tekintve a hátteret és ahogy írsz róla, a színtiszta barátságot ne kergesd, mert sosem volt a pakliban, ezt ő is tudja, akármi kritikát mondasz, nem úszod meg, hogy ne tűnj féltékenynek. Pont ezért, meg azért is, mert minden felnőtt ember nyugodtan élheti a saját életét, nincs olyan határ, ami után neked egy szót is szólnod kéne, a legtöbb, amit tehetsz, hogy meghallgatod, amiket mesél, de különösebb közöd nincs hozzá. Kb. ezt jelenti az, hogy azóta hajlandó "barátkozni" veled, amióta nem nyomulsz, ő osztotta így a lapokat. Nem értem mondjuk, hogy egy ilyen emberi kapcsolatot miért nem akarsz kockára tenni, mert ez hosszú távon senkinek nem jó, de azzal tudod a leginkább megőrizni, ha nem szólsz bele, csak ott vagy, ha vigasztalásra van szüksége.

Óriási nagy lúzerség amiről beszélsz!

Tőled kapja meg amit a másiktól nem. Én kockáztatnék a helyedben. Őszinteség. "Figyelj azt már elengedtem hogy lehessen köztünk valami mert Te nemet mondtál. Viszont a pároddal kapcsolatban nekem férfiként ez és ez a benyomásom." De itt utána nem tudom mi lenne a célod, hogy szakítson? Mert azt is meg kellene mondani akkor. Viszont a csajszi hát, lehet rájön rosszul döntött amikor nemet mondott neked és ha eleve úgy tálalod ahogy írtam akkor nem fog merni lépni feléd. Az is benne van hogy megromlik a viszonyotok és akkor már te sem leszel ott neki. Ami még eszembe jutott az a tipikus "nem tudom mit csináljak adj tanácsot" és elmondod neki mintha másvalakiről lenne szó. De azt hiszem itt sajnos kicsi az esélye egy jó megoldásnak.