Ebben az esetben megmondanátok a volt barátnőtöknek, mennyire megbántott? Vagy már mindegy?

Volt egy barátnőm. Igazából a barátnő szót csak jobb híján használom rá, jóban voltunk, jókat beszélgettünk, szerintem eléggé szerettük is egymást, de mivel nem vagyok már fiatal, nehezen teszek be bárkit a "barát" dobozba. Ő fél lábbal már ott volt, de egészen még nem.

Volt néhány nagyon mély beszélgetésünk, amiken olyanokat elmondott magáról, amiket egészen biztos, hogy nem tenne a kirakatba. Sajnos én is megnyíltam neki. A rólam összeszedett infókat pedig olyan helyekre adta tovább, ahol a legkevésbé kellett volna tudni róla (egész pontosan kipletykált a gyerek osztályfőnökének. Akinek van gyereke, tudja, hogy ez milyen veszélyes játék.)

Hónapokkal ezelőtti már a történet, és most jutottam el oda, hogy szeretném vele megbeszélni. Nem kibékülni akarok (hiszen össze se vesztünk), nem újra jóban lenni vele, csak elmondani, mennyire bánt még mindig ez a dolog. Viszont már fél éve nem találkoztunk, nem is beszéltünk. Tudatosan kerültem minden olyan alkalmat, ahol összefuthatunk. Egy vagy két alkalommal nem sikerült elkerülni, akkor barátságosan közeledett, de én elég távolságtartóan viselkedtem vele, mert még nem tudtam egészen feldolgozni, ami történt.

Szerintetek? Hogy venné ki magát, ha ennyi idő után ráírnék, hogy találkozzunk, ahol csak annyit akarnék neki elmondani, hogy egyébként még mindig dühös vagyok? Ez elég idióta dolog lenne, és ahogy ismerem, azonnal szétkürtölné ezt is, nem jönnék ki belőle jól. Ha viszont nem mondhatom el neki, úgy érzem, felrobbanok.