Elmondjam neki, hogy ez nagyon rosszul esett, vagy nem érdemes?

Az ember olyan barátokat szeretne, amilyeneket a személyiségük megkíván. A barátnőd megváltozott, ilyen előfordul az életben, akár többször is, már más emberek társaságát keresi, de valószínűleg már neked se lenne ő ugyanaz, mint volt.

Persze attól még lehet szembesíteni azzal, hogy nem tartotta a szavát.

Nagyon szeretjük áltatni magunkat, hogy változnak az emberek, pedig az ember valójában nem változik. Az embernek az alaptermészete soha nem változik!

Ha mindenki jó mélyen magába nézne, rájönne, hogy valójában ugyanaz az ember, aki régebben volt (lehetett ez akármilyen régen).

Az embernek valójában az életkörülményei változnak. Néha drasztikusan. Aztán az “igazbarátságnak” mondott “igazbarátságok” egyik pillanatról a másikra véget érnek. De nem azért, mert “megváltozott” a másik, hanem mert az életkörülményei mások lettek.

S ekkor jön képbe valami.

Az, hogy az emberek 99%-a borzasztóan felszínes, hihetetlenül önző és érdekek mentén működik, és most nagyon-nagyon finoman fogalmaztam!

Persze, gimis öribarik nem tudnak neked patika jegyzetet szerezni a szigorlatra. Most írtam egy példát.

Ha valakire azt mondod, hogy “jujjj de megváltozott”, akkor valójában nem változott meg, csak előjött az igazi énje. Legbelül mindig is olyan volt, csak most jöttek elő valamilyen körülmény hatására felszínre ezek a tulajdonságai.

Ha tegyük fel egy osztálynyi ember óvodától kezdve iskolán, gimnáziumon és egyetemen át egészen a munkahelyig egyben maradnának szerintetek változnának a klikkek? Ugye, hogy nem.

#14: Te meg "az igazi én" mítoszával áltatod magad.

Ez a "nagyon mélyen", meg "alaptermészet" rizsa: az ember jóval több, mint az az állítólagos szubsztancia, amiről írsz. Te nézz magadba: pl. mindent elhiszel, mindenről ugyanaz a véleményed, mint ami 5, 10 vagy 20 éve volt? Kötve hiszem. Akkor Te miért is ne változhattál volna? És apró változások is sokat jelenthetnek az emberekkel való kapcsolatunkban.

Ja, persze erre azt mondod, a mostani világnézeted már benne volt az igazi énedben, csak kellett az input...

"az emberek 99%-a borzasztóan felszínes, hihetetlenül önző és érdekek mentén működik"

- Ha valami felszínes, az ez a kijelentés.

"Ha valakire azt mondod, hogy “jujjj de megváltozott”, akkor valójában nem változott meg, csak előjött az igazi énje. Legbelül mindig is olyan volt, csak most jöttek elő valamilyen körülmény hatására felszínre ezek a tulajdonságai."

- Ezekben az elméletekben az a fantasztikus, hogy nincs olyan elméleti helyzet sem, ami megcáfolná őket Bárkire random, a háttér ismerete nélkül rá tudod mondani, hogy "nézd, előjött az igazi énje". Innentől kezdve komolyan venni sem lehet.

Szerintem igen van egy alaptermeszet ami jobban előjön bizonyos dolgok hatására, én azt vettem észre hogy korral egyes rossz tulajdonság elmélyülnek. Ismerőseimen és magamon is látom. Pl fiatalon is hazudós volt egy barátom de később már kifelyezetten előtérbe került ez a tulajdonsága. Azért került előtérbe számomra mert a jó tulajdonsága kezdenek elveszni. Depressziós ezért már keveset kedves az emberekkel. Szóval maradt egy megkeseredett hazudós ember. Régen a hazugságai eltorpültek a jó tulajdonságai mellett.

De butaság azt állítani hogy az élet sem formál minket. Igen változunk is. Már sok minden nem érdekel ami régen érdekel. Már nem akarok yan dolgokat csinálni mint régen. Tehát változtam. Nem az alaptulajdonságaim változtak hanem valami más.

Az is butaság hogy az emberek 99 %-a alapból felszínes, önző és érdekember. Nagyon sok jó embert ismerek akik nem ilyenek. A naivitást ne mossuk össze az onzetlenséggel. Önzetlen vagyok ha segítek valakinek és nem várok érte semmit. De bizonyos helyzetekben az embernek saját magára kell gondolnia ami nem összekeverendő az önzőséggel. Pl nem fogok bekoltoztetni magamhoz hajléktalanokat mert hogy én önzetlen vagyok. Meg ha valahol sokkal jobb fizetést adnak átmegyek de nem azért mert érdekember vagyok hanem mert mindenki pénzből él.

"Ezek után igazából már az is felmerült bennem, hogy hiába illik visszahívni, nem szeretném, hogy az én esküvőmön ott legyen, ha így viselkedik."

Szerintem az merüljön fel benned, hogy soha többet nem keresed, ha akar valamit, keres, valahogy azt gyanítom, hogy ha soha többet nem írsz rá, akkor nem fog keresni egyetlenegyszer sem (persze a Fb közösségi életet nem ismerem - bejegyzéses kommentelések, lájkolások stb), lehet ott aktív lesz.

Elképzelhető az is, hogy ha a másik lánnyal elromlik a kapcsolat, akkor már hirtelen keresne.