Nem akkarok már beszélni, a régi legjobb baratnommel, ez miért van? (Tudom hosszu bocsi)

Tehát, volt egy barátnőm, kereken 2 évig, tudom hihetetlen, de ezelatt a 2 év allat sose veszekedtunk még apró dolgokon se, éjjel nappal egyutt voltunk, minden hulyesegbe benne voltunk, sose unatkoztunk, majd neki lett barátja, es nem foglalkozott velem, mindig meg akkartam vele beszélni valahogy, de már nem volt olyan mint régen, sokszor vissza se írt,magyarul mondva leszart, nekem ez fájt, mivel o volt az egyetlen legjobb baratnőm, uttána jó sokáig nem beszeltunk egymassal,én mindig kerestem barátokat, de egyik se volt olyan jó barátnő mint ő, vagyishát senkivel nem értettem meg magam, olyan jól mint vele, kb 6 hónapig szenvedtem, hogy nincsenek barátaim, sokszor probáltam meg a regi barátnőmmel, de egyszeruen leszart, csak azert mert lett barátja, akinek en nem voltam szimpatikus. Ugye eltelt kereken 1 év, nagyon jó kapcsolatom lett a szüleimmel, rengeteget segítek anyumnak,és jól el is voltam így egyedül, sőt jobban mint akkor amikor barátaim voltak, olyan barátaim azert voltak akik megkérdezték mizu velem, meg sokszor nevetgéltem velük, de az nem olyan volt. Meghát mostanábban rengeteget van nálunk a fiú unokatesom, aki szinte a tesóm, es nagyon jól elvagyok vele, mintha a legjobb baratnőm lenne. Nade 1 év uttán, rám írt a régi barátnőm, ugye mi követjük egymást instán, mivel megosztotam a régi kedvenc zenénket, erre írta hogy örök kedvenc, és elkezdett velem beszélgetni, és mostanábban minden nap ír, kérdezi hogy mizu velem, meg ír, és olyan mint regen, pedig egyutt van a fiúval még mindig, de akkárhányszor írok vele, rossz előérzet kap ell, és nincs kedvem vele írni, lehet azért mert megszoktam hogy egyedul vagyok? Vagy nem tudom... de én valamiért már nem szeretnék vele beszélgetni, úgy érzem hogy "jobb egyedul " vagyishát jobb ilyen barátok nélkül.