Toxikus ismerőssel megszakítani a kapcsolatot összeveszés nélkül?
Egyik ismerősöm a toxicitás több jegyét kezdte el erősen mutatni. Régóta baráti kapcsolatban vagyunk de szerintem valami nem oké, és számomra nagyon nyomasztóvá vált a társasága. Mindig is volt valami ami nem stimmelt teljesen, hullámzó is volt a kapcsolatunk néha (őmiatta), de most már túllépett egy határt, ami nekem már tényleg nyomasztó. Nem kifejezetten engem támad, nyíltan biztos nem, szerintem nem akar megbántani, nem az a baj.
Nem szeretném megbántani, sokszor számíthattunk egymásra a múltban, sajnálom is, hogy ilyen, meg ennyire valahogy szélsőséges lett már az állapota. Inkább azt szeretném ha ő számára lennék unalmas vagy nemkívánatos személy, és elfelejtene.
Van esetleg bevált tipp? Ha azt mondanám neki hogy hagyjon békén, ne keressük egymást, nagyon megbántódna, és azt biztos nem szeretném.
Most jönni fognak a "mondd meg neki őszintén" típusú válaszok, de ilyet csak azok mondanak, akik életükben nem voltak ilyen helyzetben/nulla a szociális érzékük. Nem kell neki megmondani semmit őszintén, mert nem magadat kell az ilyen miatt kellemetlen helyzetbe hozni.
Úgy, ahogy az első írja. Magadtól ne keresd, ha ő keres, legyél visszafogott, ne mondj el neki semmi fontosat. Le fog kopni, sőt akár még úgy is érezheti, hogy ő pattintott le téged, és akkor az egója se sérül.
Mindenki érzi, hogy ki az, akiért érdemes magát kellemetlen helyzetbe hozni az őszinteségével. Amikor engem nagyon megbántott egy régi barátnőm, hónapokig ültem a dolgon, végül úgy döntöttem, egy 25 éves barátság nem landolhat így a kukában, ezért összejöttünk megbeszélni. De ez egy ritka értékes kapcsolat volt. (Talán még ma is az, bár ugyanolyan nem lesz már, mint régen). Amikor a szomszéd csaj kezdett nyomasztani és "mérgezni", őt egyszerűen leépítettem, mert annyit nem ért számomra az egész, hogy ennél többet foglalkozzak vele.
Ha olyan viselkedne így,aki nem fontos nekem, azzal már rég nem foglalkoznék. Nem tartom ezt hirtelen felindulásnak, egy ideje már gyakran szenvedés nekem a társasága, mert nem lehetek önmagam, pl. ügyelnem kell hogy mit veszek föl, mert előfordul hogy megjegyzéseket tesz ha túl jól nézek ki, ha valamiben pedig eltér a véleményem, akkor indirekt kifejezésre tudja juttatni, hogy szellemileg elmaradott vagyok az ő magaslataihoz képest.
A helyzet pedig romlik. Most már legutóbb utcán se tudott teljesen normálisan viselkedni, nincs elegendő tekintettel másokra. Nem gondolom, hogy rosszul ítélem meg a helyzetet, sem pedig hogy sírni fogok utána. Inkább szánom mint embert és kíméletesen szeretném ezt intézni.
Nem találkozunk olyan nagyon gyakran eleve, de most már világosan érzem, ami eddig csak motoszkált bennem, hogy ez is teher a számomra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!