Mennyire tekinthető normálisnak és korrektnek, ha valaki az újdonsült barátnője miatt elhanyagolja a barátait?

El kell fogadni :

Az embernek van férje/felesége. Ez már ösztönösen egy fontos dolog,és a két emberen kívül még a harmadik dolgot is ápolni kell. (A kapcsolatot.)

Illetve az együttélés,összeköltözés,stb stb mind mind kidolgozandó marketing terv.

Én senkinek nem kötelessége beszámolnia arról,hogy bocs most épp ezt az dolgot intéztük a feleségemmel,ezért nem tudtunk jönni.

Magánügy,akkor beszélünk róla ha mindkét fél nyitott,és szeretné kivesézni a témát.

Nem kötelező mindig mindent bizonygatni,indokolni,stb.

Tények ( Most lehetnék olyan nyomorék,hogy az "okosok" szövegét mondom,tehát hogy ezekkel nem vitatkozunk. De én ember vagyok.)

Tehát a tények :

-Az igaz barátság egy erős kötelék,az embernek nincs arra ideje,energiája hogy ebből 100-at összeszedjen.

-Ideje arra van az embernek,amire akarja.

-Ha valóban egy erős barátságról van szó,ahol tűzbe teszitek a másikért a kezetek. Tudod hogy ha neked bajod van akkor ő jön és segít akkor az ott kezdődik. (Természetesen,zsigerből tudod hogy jönni fog ha szólsz,vagy értesül a dologról.)

És ebből következik az,hogy akkor is legalább annyit mondtok egymásnak hogy bocsi most nem jó.

És ami megint természetes az az,hogy ilyenkor kicsit más a hangulat,de nem nagy mértékben mert tudatában vagytok,hogy ha ilyen van akkor mindkét fél megérti a másikat.

Tehát lehet,hogy te kicsit szomorú vagy mert nemet kell mondanod,de azért mégse annyira mert automatikusan tudod hogy meg vagy értve.

Viszont kerítesz rá sort! Ez fontos. Ha 10 év kell erre,az kbszottul nem egy jó barátság...

Ha mondjuk 1-2 hónap,ami megeshet bár kicsit soknak tűnik nekem,akkor ha valamelyik fél felhívja a másikat,akkor ezer 100% hogy nem hagynám ki akkor se,ha lenne barátnőm.

Most oda megyek,és kész. Téged látlak mindennap,mindennap hazajövünk,stb őt nem láttam hosszú ideje.