Vannak még igazi jó barátságok?
Azért kérdezek körbe, mert nem tudom eldönteni, hogy csak én vagyok rossz emberekkel körülvéve, vagy tényleg ilyen nehéz igazán jó barátokat találni?
Mindig nagyrészt olyanokkal sodort össze az élet, akik rám öntik a bajaikat, de nem hogy engem nem hallgatnak meg, még azt sem hallgatják meg, amit én a bajaikra reagálok, mintha csak a falnak beszélnének, aztán helló. Főleg az utóbbi években futok bele ilyen emberekbe, és egy idő után el is halnak ezek a barátkozós próbálkozások.
Azért sem értem, mert engem alapvetően őszintén érdekelne mások élete, szívesen hallgatom meg őket, és azt is megértem, hogy ha bajuk van, nincs kedvük ahhoz, hogy az én életemről hallgassanak sztorit. De az, hogy még azt se hallgassák meg, meg azt se reagálják le, amit az ő történetükre mondanék, az már egy új szint. Se tanácsra, se kérdésekre, se együttérző szavakra nincs reakció, csak öntik, amíg ki nem adják magukból, aztán elhallgatnak.
És csodálkozva gondolok bele, hogy gyerekként azt hittem, megfelelő társat lesz majd nehéz találni, de a férjemmel jól megvagyunk már több, mint 10 éve, ő jó barátom is egyben, ezért annyira nem bánt ez a barát téma, meg a testvérem is jó barátom. Csak "külsős" emberekkel járok így szinte mindig. Egyetlen olyan embert ismertem meg, aki nem csak önti rám a sok rosszat, hanem vannak érdekes beszélgetéseink, és kölcsönösen meghallgatjuk egymást.
A férjemnek is csak egy igazán jó barátja van, a többi "haverja" neki is olyan, amilyenről írtam.
Ez mennyire általános? Nektek mik a tapasztalataitok?
Ha vannak pozitív sztorijaitok, elő velük, azok visszaadnák a reményt.
válasza:
válasza:Nekem is vannak nagyon régi, jó barátságaim, szóval nem lehetetlen a dolog.
Amúgy meg szerintem olvass utána, mert amit írsz, az egy létező pszichológiai jelenség.
Ha barátkozni akarsz, akkor semmiképp se lelkizéssel kezd, és ne te legyél az első, aki ugrik, amikor az illetőnek baja van. Az ilyesmi jöhet később.
Az ilyen "rád öntöm minden bajom" barátságokból sosem lesz semmi, mert egyrészt ilyenkor az illető fejében te összekapcsolódsz azokkal a problémákkal amikről beszélt neked, másrészt pedig be is betonozod magad az életében ebbe a lelki szemetesláda szerepbe. Ebből pedig nincs nagyon kiút.
válasza:Sajnos én is így tapasztalom.
Az ismerőseim nagy részével hasonlóan zajlik a kommunációnk, néha még megszólalni se tudok, mert folyamatosan csak ők beszélnek. Mondjuk nálam a válaszom általában meghallgatják, de főleg csak akkor, amikor róluk van szó. Ha én mesélnek valamit, akkor arról is a saját sztorijuk jut eszükbe, ami lehet nem is kapcsolódik az általam mondottakhoz.
Nálam sem arról van szó, hogy nem érdekel, amit mondanak, szívesen beszélgetek a dolgaikról, de kb 80%-ban róluk van szó. Tényleg nagyritkán megesik, hogy valakinek közös eszmecserét tudunk folytatni úgy, hogy mindketten odafigyelünk a másik mondanivalójára.
válasza:Megesett már többször, hogy felhívtam rá a figyelmet, hogy valaki dokat beszél, nem reakciózik a másik szavára, vagy belevág a mondandójába.
A válasz az volt, hogy jajj, tudja magáról, de folyton cikáznak a gondolatai, majd ugyanúgy folytatta tovább.
A legidegesítőbb pedig az, amikor társaságban vagyunk, és észre sem veszi magát, hogy más is beszélne, mindenkinek belevág a szavába, mindenre van egy gondolata, csak Ő, Ő, Ő...
#3: Sok igazság van abban, amit mondasz. Tényleg bebetonozódnak ezek a kapcsolatok egy idő után erre a rossz pályára.
Mondjuk általában nem én szoktam lenni, aki lelkizéssel kezdi, hanem a semlegesnek indul a beszélgetés, majd valami kapcsán hamar feljön a másiknak a problémája (pl. folyton megcsalja a barátja / nem megy az egyetem / beteg a gyerek stb), és onnantól semmi másról nincs szó, szinte soha.
Nem tudom, ilyenkor mi lenne részemről a jó viselkedés? Ne reagáljam le? Pedig az elején tényleg az az őszinte reflex a részemről, hogy érdekel a sorsa, és segíteni akarnék. Vagy az ilyen embereket jobb elengedni már az elején, és bele sem menni a beszélgetésbe?...
#4: Igen, ez tényleg nagyon hasonló eset az enyémhez!
válasza:#2
Van, akit kb egész életemben ismertem (kisgyerekként találkoztunk, mert közel laktunk, aztán vele megmaradt a barátság)
Van, aki általanosból, van aki gimiből, van aki a meglévő barátaim által és van, aki egyetemről.
Rajtuk kívül pedig vannak azok, akikkel jóban vagyok, társaságba jönnek velünk, de nem állunk annyira közel.
Edzünk/zenélünk (attól függ ki az. Mondjuk 5/3-al egyezik a sportágunk és 5/4 zenél valamit)
Társas, kirándulás, strand, film, de a "csak összefutunk dumálni" is opció stb
Egyébként nem mindegyikkel ugyanolyan a barátság. (Nem értékre, mindenki értékes, csak típusra. 5/2 srác. Nyilván az sem mindegy, hogy mióta és milyen körülmények közt ismertem meg valakit.)
#1 voltam.
20/L
#5: Erről az jut eszembe, hogy a testvérem volt pszichológusnál, aki mesélte neki, hogy a régi időkhöz képest sokkal de sokkal több most már a nárcisztikus ember. Lehet, hogy ehhez is van köze?
Tök jó egyébként, hogy te rá is szóltál az ilyen emberekre, kíváncsi voltam, mi történik, ha valaki megteszi. Mondjuk kár, hogy ennyire nem volt hatása...
Én épp ezért nem szólta még rá az ilyen emberekre, mert sejtettem, hogy max ideig-óráig tudnának uralkodni magukon, aztán kezdődne elölről az egész.
válasza:Én is pont a napokban írtam ki hasonló kérdést.
Igen, én is ezt a jelenséget tapasztalom. Felhív telefonon, egy órán keresztül mondja, önti, zúdítja. A végén fél mondatban megkérdezi (ja, nem kérdezi, mert kijelentő módban mondja), hogy: "Ti jól vagytok, minden rendben van", és elköszön.
Én amilyen hülye vagyok, belemegyek ebbe 5-8-10 alkalommal is, mire leépítem (konkrétan nem veszem fel a telefont, ennyi).
Tényleg nem értem, felnőtt emberek ennyire nem veszik észre magukat??
(Amúgy ezek nem feltétlen barátok, hanem pl. volt kolléganő, unokanővér, régi ügyfél, stb...stb...). Tehát valakik, akikkel valamikor közel kerültünk egymáshoz. A kapcsolattartás amúgy nem lenne rossz, na de nem ilyen egyoldalúan:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!