Nem osztoznak az örömömben? Hamis barátok?

Ebben az évben váltottam iskolát, a régihez képest itt ezerszer jobban érzem magam, úgy érzem barátokra is leltem. Nem vagyok kivétel az osztályban, hasonló emberek járnak ide mint én. A padsorunkban már év elejétől kezdve alakult egy négyes, a mellettem ülővel jókat szoktunk beszélgetni, segíteni is szoktunk egymásnak vannak közös témáink. A mögöttem ülővel sokkal felszínesebb a kapcsolatunk, vele még nem egészen vagyok tisztában, néha úgy érzem idegesítem is, még ha nem is szándékosan, mert van hogy elég hangos tudok lenni, de olyankor mindig elszégyellem magam. A mellette ülővel vagyok a legjobb kapcsolatban, barátnak kitűnő, ő azonban jövőre már nem ide fog járni, emiatt kicsit szomorú is vagyok. Nade a lényeg, hogy ma lett megcsinálva a szobám, eddig egy gipszkarton-betondzsungelben laktam, ma pedig már gyönyörűen néz ki, sosem volt még ilyen szobám, és ezt meg is írtam a közös messenger csoportunkba. A legjobb barátnőmön kívül (ő még nem is látta) mindkét lány csak láttamozta (velük kéne jövőre építeni a kapcsolataim), és se kép se hang. A jókívánságomat sem viszonozták a hétvégét illetően. Lehet, hogy nem is kíváncsiak rám, nem örülnek a boldogságomnak, hogy most, életemben először normális szobát kaptam, nem kell nyomorognom? Ez kicsit lelombozott. Én mindig örülök másnak, de ezt nem kapom vissza. Lehet csak kihasználnak amiatt mert jó tanuló vagyok, értem a tananyagot, és bármikor tudok nekik segíteni.