Miért pánikolok emiatt?

A legjobb barátnőmmel már egy éve nem beszélünk, nagyon messze kültöztünk egymástól, én egyetemre ő férjhez, nagyon féltem, hogy evvel megszakad a kapcsolatunk, addig napi szinten találkoztunk. Mindig is éreztem, hogy van egyféle megfelelési kényszerem felé, nem tudom miért (lehet ő egy kicsit dominánsabb, mint én). A tavaly depressziós lettem senkit nem engedtem magamhoz, sokminden történt neki ebből semmit nem mondtam, nem válaszoltam az üzeneteire, azóta nem beszéltünk. Nekik van kocsijuk, ők gyakrabban jöttek hozzánk, azót mind várom, hogy jöjjenek, de evvel együtt egy hatalmas pánik is fog el mindig, miért? Addig amíg jóban voltunk, addig is pánikoltam emiatt, mindig gyomoridegem volt mielőtt jöttek. Miért van ez bennem? Amúgy más barátommal nincs ez, vele miért?