Miért van az, hogy csak néha pánikolok a boltba mentésről?

Egy középiskolás lány vagyok. Már kezdem legyőzni az emberek közé menéstől való félelmem. Viszont van egy dolog, amit furcsállok.

A városban(egyik megyeszékhely), ahol kollégista vagyok, ott simán elintézem a kis bevásárlásom az adott hétre, meg ilyenek, nincs semmi fura érzésem, hogy valami baj lesz.

A kistelepülésen ahol lakok, ott nem így működik. Igazából itt mindenki ismer mindenkit felénk. És engem a szüleim nem küldenek el boltba soha, még akkor sem, ha felajánlom, hogy megoldom helyettük. Persze ezzel párhuzamosan mindig lecsesznek, hogy miért vagyok képtelen bevásárlást intézni. És igazából most hogy távoktatás van, de egyébként simán nyári szünetben, amikor otthon ülök, van néha olyan, hogy szükségem lenne valamire. Viszont tudom, hogy ha anyut kérem meg, akkor rávágja, hogy hülyeség. Ilyenkor van az, hogy megoldom magamnak. Akkor megyek el, amikor nincs itthon senki. Viszont ilyenkor folyamatosan pánikolok, hogy mivan, ha meglát valaki, vagy ha kínos helyzetbe kerülök, és akkor valaki említi anyámnak, amiből ő rá fog jönni, hogy csináltam valamit, amit nem beszéltem meg vele. És tudom, hogy meg fog sértődni.

Szóval szerintetek miért van az, hogy helyben vannak félelmeim a boltba mentéstől, míg máshol nem?