Féltékeny vagyok a barátnőmre?

Kedves kérdező. Ez irigység, nem féltékenység. Először is ha valóban barátok vagytok, nem lenne szabad rá irigy légy, csak mert jobban forgatja magát az életben. Azt mondod, csalással éri el, ha valamit el akar érni. Te miért nem teszed, ha olyan könnyű? Nem bántásként mondom, ne érts félre.

De nem könnyű. Úgymond a "kiskaput" megtalálni és átmenni rajta nem könnyű. Sokszor nagy kockázatot kell vállaljon, vagy áldozatot kell hozzon.

Ha pedig boldog, örülj a boldogságának te is.

Viszont! Ha úgy érzed, hogy túlságosan elhidegültetek már egymástól, szerintem hagyjátok egymást. Ha már nem találjátok meg a közös hangot, elegánsan szakításd meg vele a kapcsolatot (többet nem keresed). És innen fogod látni, hogy ő mit gondol rólad, mert ha barátként tekint rád, akkor ő keresni fog. És akkor eldöntheted, hogy tisztázzátok-e a barátságotokat, vagy végleg megszakítjátok azt.

Előző egyet értek veled abszolút egyet leszámítva egyes emberek nem azért irigyek mert azok akarnak lenni hanem mert így működnek és túl nehéz vagy nem lehet ezt irányítani. Pl nekem nem ál hatalmamba eldönteni, hogy irigy vagyok e belül vagy sem azonban annyit megtehetek, hogy nem mutatom ki ezt valamint megjátszom, hogy boldog vagyok én is amiért ő neki jól megy azért mert tudom az a helyes hogy még kell próbálnom örülni az ő sikerének. Ettől szerintem rossz barát nem leszek hisz helyesen cselekszem annak ellenére hogy belül közben szenvedek.

Egyébként ezt meglehet szokni és egyre kisebb mértékű lesz idővel belül az irigység érzet,az ember meg tudja szokni idővel és már nem fog zavarni azonban ha történik vele valami új típusú nagyon jó dolog megint elő jön és újból meg kell szokni ezt is. Én így működök, nem kívánok tudatosan rossz lenni és szerintem a kérdező is ilyen.

14

Igen,ez így van. A lényeg, hogy ezt az irigység ösztönt ne mutassa ki az ember, ne hagyja, hogy elhatalmasodjon felette