Zárkózottság ellen mit tegyek?

Amióta az eszemet tudom, sorra csalódtam a barátnőimben, akivel én szerettem volna barátkozni, az vagy nem nyitott felém vagy lett más barátja.Aki nyitott felém és én elfogadtam, egy idő után elmaradt.

Szókimondós, zizi, csajos, nyakbaborulós barátságot szerettem volna, őszinte, akár egy testvér szintűt (amúgy nekem nincs tesóm).

Felnőttként sincs másképp, amíg felszinesen ismerjük egymást, addig tök jól megvagyunk, meg beszélgetünk, keresik a társaságimat, aztán ahogy megnyílok, kezd valahogy ellaposodni a barátság. Nem érzem magamat nyomulósnak, nem lógok senki nyakán, segítő szándékkal vagyok mindenki felé, szeretek beszélgetni, érdeklődők a másikról. Mégis nem tudok rájönni, miért nem találok olyan igazi barátot, akivel barmit megbeszélhetnénk, eljárhatnánk ide oda.

Közben meg, olyan ismerős, akiből ki sem nézném , sokkal nagyobb társasági életet él, mint én.

Egyszerűen nem értem, mit ronthatok el, van férjem, akivel jól megvagyunk, és vele is sokmindent meg lehet beszélni, de más egy barátnő.

Hogyan találhatnék ilyet? Miért nem vagyok én jó barátnő senkinek?