Mégis milyen barát ő?
Volt egy barátom, akivel naponta beszélgettem. Feltűnt nekem már az elején, hogy elég fura ember, eléggé labilis. Volt amikor az volt a baja, hogy keresem, máskor meg az, ha nem. Próbáltam támogatni, mint barát. Ha valami gondja volt, Meghallgattam, vigasztaltam.Elfogadtam hogy olyankor nagyon bunkó volt velem, ha valami miatt nem volt jó kedve ezt úgy lenyeltem neki. Ha nekem volt valami problémám, akkor csak szidott, miért vagyok ilyen, sz. jam le a gondokat, ne foglalkozzak velük. Amit én csináltam az mindig rossz volt, hobbim a videózás,ott is csak annyit mondott, agybajt kapnak a nézőim úgy remeg a kamera /pedig ez nem igaz /. Sosem állt ki mellettem, mindig annak adott igazat aki ellenem volt. Állítólag az egyetlen ember voltam aki törődött vele (szüleit állítólag utálja, a barátjai sorba letiltogatták), elvileg a legjobb barátja voltam. Annyit hozzáteszek, hogy felnőtt ember..
Belekötött abba, miért olyan hitelt vettem fel amilyet, Belekötött abba is miért a szülővarosomba költöztem vissza, miért kertes házat vettem. Egyszóval semmi sem jó neki.. Ő egyedül él egy panelben, én a párommal. Múlthéten megharagudott mert a messengeren elérhető voltam és nem írtam neki. Ezen úgy megsértődött, hogy azt le sem tudom igazán írni. Szerintetek sem normális mentálisan az illető? Sajnos elfogyott a türelmem, nem keresem soha többet, úgy döntöttem.
válasza: válasza:Lehet én vagyok már túlzottan kiábrándulva, de én abszolút nem tudom megérteni az ilyen viselkedést, akkor sem ha egyedül él az illető és nincs senkije. Az felhatalmazza hogy valakit így kisajátítson és bunkó stílusban viselkedjen egy másik emberrel aki támogatta? Sajnos nagyon is ismerös mondatok ezek amit leírtál, kedves kérdező. Tudom miről beszélsz, és totál átérzem, hasonló helyzetben vagyok. Már én is ott tartok hogy kiírom az életemből, mert lelkileg teljesen megbetegített.
Szerintem abszolút nem helyénvaló viselkedés ez, pláne nem azzal akit elvileg szeret és a barátjának tekinti.
Köszönöm a válaszokat! Nos...eleinte én is próbáltam megérteni, sajnáltam is, de azt nem tudtam már tolerálni, hogy sérteget. Tudta jól, hogy nekem rosszul esik, amiket mond, nem érdekelte. Volt olyan, hogy poénkodtam vele, hogy "Na elfelejtett, ha én nem keresem ő sem keres" de ezt tényleg csak poénból, erre teljesen komolyan azt válaszolta, hogy ő nem fut senki után, ha én nem keresem akkor ő magától sosem fog. Namost, akkor mit várjak?
A telefont rámnyomta sokszor, de ha nem írtam neki akkor meg az volt a baj. Nálam ez sajnos nem működik, hogy egyik pillanatban én vagyok akiben megbízik, akivel folyton beszél, másik pillanatban meg ne létezzek mert neki most olyanja van. A barát legyen barát jóban, rosszban, ne csak ha kedve van az embernek hozzá. Ehhez sajnos nem tudtam már alkalmazkodni. Bízom benne hogy egyszer lesz egy olyan társa, akivel kijönnek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!