Ti mit gondoltok erről?

Lassan 24 éves leszek, de még sosem volt párkapcsolatom, végzős egyetemista nő vagyok.

Az egyetlen férfi barátom 27 éves és azt mondta nekem, hogy lehet nekem olyan igényem, hogy diplomás nőként diplomás párt szeretnék, de erre eddig is kevés esélyem volt, ezután meg még kevesebb lesz. Arra viszont egyre nagyobb esélyem van, hogy lassan már inkább az elvált férfiak között kéne keresgéljek és konkrétan kinevetett.

Nyilván tisztában vagyok vele, hogy alapból is kevesebb férfi szerez diplomát, mint nő és azt is tudom, hogy az idő ellenem dolgozik, de számomra elég bántó módon közölte velem, hogy össze kéne szedjem magam, mert így egyedül maradok.

És még azt is szóba hozta, hogy 28 felett egyre nehezebb szülni. Nyilván ezt is tudom...

Mondjuk a véleményének az volt az előzménye, hogy szóba hoztam babás párokat, meg mások párkapcsolatát (abszolút nem rossz szándékkal, csak úgy felsoroltam egy-két dolgot), és lehet, hogy ez kiakasztotta. Így valószínű célszerű lehetett megmondania, hogy nem érek rá arra, hogy még "elvárásaim" is legyenek, és ne mások életével foglalkozzak, hanem a sajátoméval.

Az ő barátnője egyébként 22 éves, egyiküknek sincs olyan szakmája (se diploma) amivel jelenleg normálisan keresnek, szóval esküvő/baba nem igazán aktuális náluk se még. Még az is felmerült bennem, hogy inkább a saját helyzete zavarja, hogy nem tudja eljegyezni a párját, szóval csak azért vágta hozzám azokat a dolgokat, mert kellemetlen neki ezekről beszélni.

Nyilván tudom, hogy ez nem egy férfiaknak való téma, és nem akartam felbosszantani, de azért nem kellett volna kinevetnie. A párkapcsolatban élő barátnőimmel vele ellentétben egyáltalán nem tudok beszélni erről az egészről, meg arról sem, hogy mi lesz velem. Nem érzik át a dolgot, mert nekik már 5 éves tervben van a házasság/gyerek és számukra felfoghatatlan, hogy nem tudok összejönni senkivel, vagy lezárják annyival, hogy majd találok valakit.

Szánalmasnak érzem magam. :/