Miért közösítenek ki mindenhonnan?

Hány éves vagy, milyen nemű? Mekkora az adott társaság? 2—4 főnél, főleg csajoknál ne csodálkozz szerintem... :)

Nálunk mindig van hely egy toleráns, jófej léleknek... :D

Ezt azért is mondom, mert voltam olyan társaságban, ahol egyszerűen nem hagytak beilleszkedni. Nem mindig az egyén hibája az, ha nem tud beilleszkedni, szerintem. Én extrovertáltnak számítok, de inkább az a fajta vagyok, aki alapvetően megy a saját feje után magányos farkas módjára és előszeretettel állnak be mögé mások, gyakorlatilag így lettem kulcsfigura a mostani baráti körömben is, akaratom ellenére, de utólag nem bánom. Voltam több olyan társaságban ami kivetett magából, ezért is kezdtem leszarni, hogy van-e társaságom vagy sem. Nagyon sokszor éreztem úgy, hogy hiába igyekszem, úgyis megy a hátam mögött a szerveződés, úgyis elvágják az infó útját, nem magyarázzák el a belsős poénokat, nem kérdeznek, nem vonnak be, mert nem kíváncsiak rám, én meg aztán nem fogok kellemetlenkedni és másokra erőltetni magam akkor sem, ha amúgy nem vagyok zárkózott és szorongó ember. Egyszerűen csak vannak emberek, akikkel nem tudtam mit kezdeni, mert ők sem akartak velem kezdeni semmit. Így lett az, hogy mindenki ismert mert mindenkivel pajtiztam, de nem igazán tartoztam sehova, amíg nem lettek meg a mostani barátaim. Azóta figyelek arra, hogy a köreinkbe minden új ember be tudja magát passzírozni, mert az a tapasztalat, hogy jót tesz a többieknek is, ha egy más karakterű ember csatlakozik, aki felé aztán mi is nyitunk. Mert rajtunk is múlik.

Egyébként pedig miben nyilvánul meg a kiközösítés, mikor szokott megjelenni a megismeréstől számítva vagy minek hatására?