Ti mit tennétek az alábbi helyzetben?
Van több ismerősöm, akikről úgy gondoltam, hogy én is számíthatok rájuk a bajban.
Eddig én tényleg első szóra ugrottam segíteni. Ha nem tudtam és várhatott, akkor későbbi időpontban, de segítettem. Ha én végképp nem tudtam, gondolkoztam, hogy ki mást ajánlhatnék.
Most, mióta beteg lettem (balesetem volt és örülök, hogy ahogy hazakerültem, itthon el tudom magam látni lassan, óvatosan, úgy ahogy), bármelyiküket kérem meg, az alábbi válaszokat kapom:
"Jaj, sajnálom, de teljesen be vagyok táblázva."
"Segítenék, de napról napra élek, így nem tudom előre azt a napot."
"Később felhívlak..." (Persze nem hív.)
Stb.
Ezekre lett volna szükségem: elmenni nagyobb áruházba letudni egy nagy bevásárlást, mivel nem tudok napi szinten eljutni a közeli kisboltba se.
Másik: leletemért és gyógyszerekért kellett volna elmenni, de tömegközlekedés is kizárt nekem.
Én arra gondoltam, hogy ezeket a "kedves barátokat" szépen tiltom közösségi oldalakon és telefonszámon is, egyszer és mindenkorra. Mintha nem is léteznének. Így akkor se találjanak meg, amikor felépülve ismét segíthetnék nekik.
Én ekkorát még nem csalódtam. Mondjuk, hála Istennek azelőtt nem is voltam ilyen helyzetben.
Ti mit tennétek ilyen helyzetben?
Egyedül édesanyámra számíthatok, aki munka után rohan hozzám, segíteni.
De pl. autója nincs, így ő cipekedhet, stb.
A testvéreméknek van autója, de "ők sem érnek rá".
válasza:#2
Igen, végül ezt is csinálom. Mivel más megoldás nincs. Köszi a megerősítést.
Viszont a "Mit tennétek...?" kérdés arra vonatkozik, hogy ti hogyan állnátok hozzá ezután azokhoz, akik ilyenkor "hirtelen nem érnek semmire rá".
válasza:Bajban ismerszik meg a barát.
A letiltás szerintem túlzás. Bőven elég, ha ezután te se mész nekik segíteni. Sem az első szóra, sem az ötvenedikre.
Átlag ismerőstől mondjuk nem olyan meglepő ez. Az, hogy a testvéred is így áll hozzád, az viszont nagyon szomorú.
A bevásárlásnak különösen nem kéne nagy dolognak lennie, hisz a maga (ill. maga családja) számára is nyilván vásárol az illető. Csak annyi kéne, hogy utána neked odavigye, amit te kértél.
válasza:Van 2 kedvenc idézetem, ami arról szól, hogy az emberek jellemzően csak akkor vannak melletted, ha minden jó. Amint beüt valami probléma, többségük azonnal lelép. Amint tapasztalhatod te is, ez ilyen...
Nekem is volt egy rosszabb időszakom, amikor kicsit lent voltam és szép lassan lekoptak mellőlem az emberek. Volt köztük olyan is, aki évek óta a barátom volt, sok dologban segítettünk egymásnak, de ő épp halad előre, rajtam meg látta, hogy megtorpantam, ezért tett olyan dolgokat, ami nem fért bele a barátságunkba. Utólag persze próbálta magát visszakaparni, de feleslegesen. 2 ember maradt mellettem, az egyikük ráadásul már rég másik országban él, mégis találkozni szoktunk, amikor hazajön évente kb. kétszer.
Én valamilyen szinten örültem ennek. Tanultam az emberekről és megtapasztaltam, hogy kihez-hogy kell viszonyulni. Leépítettem azokat, akikkel felesleges lett volna tovább foglalkoznom. Voltak, akiket le is töröltem az ismerőseim közül, néhányan meg próbáltak újra megkeresni apróságokkal, de hiába. Sokkal nyugodtabb lett az életem és azt vettem észre, hogy több idő maradt a saját dolgaimra.
Szerintem teljesen jogos a kiakadásod. Egy bevásárlás vagy gyógyszerekért beugrani semmi kocsival. Ha valaki erre képtelen, akkor azzal felesleges foglalkozni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!