Miért nem barátkoznak velem az emberek? "Lúzer" típus lennék?

20 éves egyetemista srác vagyok, és amióta az eszemet tudom nem igazán tudok emlékezni egyetlen egy olyan emberre, akire barátként tudtam volna tekinteni. Érdekbarátaim voltak csupán még az iskolás éveim alatt, akik inkább elviseletek engem csak azért, hogy segítsek nekik 1-2 iskolai dologban (dolgozatok, házik). Egy 4-5 fős csoportról van szó, akik közösen tartottak házibulikat, ahová csak 1x hívtak el, azután sehová.

Onnan jöttem rá ténylegesen, hogy csak érdekbarátok voltak, hogy érettségi után azonnal megszakadt a kapcsolatom velük, nem kerestek, én viszont hiába próbáltam velük beszélni, totál faképnél hagytak.

Akkor úgy döntöttem, hogy totálisan hátra fogom hagyni az eddigi életemet, és az egyetemen majd igyekszem normális barátokat szerezni, de sajnos itt se jött össze a dolog. Nem szeretek bulikba / kocsmákba eljárni, az egyetemen viszont többnyire itt alakulnak ki a baráti körök, szóval ebből is kimaradok.

Van pár ember akivel beszélgetek, de őket se tartom tényleges barátoknak, csupán haveroknak / ismerősöknek. Az egyetemi előadásokon általában nem szokott senki mellém ülni, pedig nem vagyok se büdös se rosszul öltözött. Általában az első 2-3 padsorba szoktam beülni, és van hogy még 1-2 padsort ki is hagynak az emberek mögöttem.

Magamat úgy tudnám jellemezni, hogy egy eléggé magamnak való és zárkózott típus vagyok, és kevés olyan ember van akivel meg tudnám magamat értetni, viszont sokan mondják hogy intelligens vagyok és intellekt jellemű.