Ti elmennétek a helyemben várandósan a gyerekkori barátnőm temetésére?

Szerintem ne menj el, nem azon múlik, hogy mennyire volt neked fontos, hogy ott vagy a temetésen vagy sem, gyászolni a szívünkben kell ès nem a külvilág felé.Fejezd ki rèszvételed az elhunyt családja felé, esetleg tedd hozzà hogy nagyon szerettèl volna ott lenni de nem tudsz, ès kész. Ha késznek érzed magad, majd vigyél egy virágot a temetőbe és búcsúzz el tőle magadban, de ha nem érzed szükségesnek elég ha otthon gyújtasz egy gyertyát az emlékére.Ha a közös baràtok érdeklődnek, nem kell magyarázkodnod, de egy-két mondatban el is mondhatod az okot, ha vagytok olyan viszonyban.Ne foglalkozz másokkal!

Jó egészséget kívánok neked és a babádnak!

Érzi a magzat, hogy mi történik az anyával, és ha a stressz állandó akkor az a megszületendő gyermek életét is befolyásolja!

Kérdező: először is részvétem a barátnőd felé! Én elmennék a helyedben, de ha te úgy érzes nem bírnád ne menj! Írj a szüleinek, hogy miért nem tudsz elmenni és ha úgy érzed elmész 1 héttel később. Nem fognak odarángatni, hogy már pedig el kell, hogy gyere.

Részemről az a kérdés, hogy hogyan éled meg a fájdalmadat most és ezen mennyit rontana a temetés. Hiszen gondolom most sem vagy annyira jó lelki állapotban.

Neked kell érezned és meghoznod a döntést. Őszintén. Engem annyira megrázna egy ilyen eset, hogy teljesen mindegy lenne, hogy elmegyek-e vagy sem, így is úgy is borzasztóan érezném magam, nem ezen múlna. Ebből kiindulva elmennék búcsúzni, hiszen lélekben a temetés egy tudatosulás.

Ami miatt jobban félteném magam, az a hideg. Nagyon könnyen felfázós vagyok és a téli temetéseken mindig durván felfázok lábról, legyen rajtam bármilyen vastag, meleg cucc is. Ha táppénzen lennék az ennyire korai magzatommal, akkor emiatt nem mennék el, ez teljesen biztos.

Csúnya ezt így kimondani, de az elhunyt már elhunyt marad. Neki nem számít, hogy ott leszek-e a temetésén, vagy sem. De annak az élő kis magzatnak igen, hiszen az ő sorsa rajtam (is) múlhat.

Megkeresném a szülőket a temetés után, részvétet nyilvánítanék, elmondanám, hogy sajnálom, hogy nem tudtam elmenni és megkérdezném hol találom a sírját, mert szeretnék elbúcsúzni. Később, amikor már a magzatról tudjuk, hogy biztonságban van, akkor vinnék ki egy csokor virágot és megemlékeznék a magam módján.