Hogyan tegyem túl magam egy számomra nagyon kedves barátnőm elvesztésén?

Nagyon megkedveltem, de nem járunk. Pár hétig külföldön van az ünnepek miatt és néha feltünik a hiánya. Persze irkálunk néha és igy megtudtam, hogy amikor visszajön csak pár hónapig tervez itt maradni. Utánna új életet kezd külföldön. Igy valószinüleg soha többen nem fogom látni őt. Ez persze szarul esett és egyfajta gyászt érzek az óta.

Ő az egyetlen személy az életemben akivel valóban jól érzem magam. De tudom, hogy nem lesz ebből párkapcsolat. Mert ő sokkal éretebb mint én és nagyobb tervei vannak az életre nézve mint nekem. Legszivesebb melette élném le az életem.

Még nem biztos, hogy lelép innen. De nem fogom lebeszélni róla, mert tudom, hogy ott jobban fogja érezni magát és boldog élete lesz. Az az igazság, hogy ő tuti meglenne nélkülem. De ő nekem nagyon hiányozni fog, főleg ugy, hogy már érzem a hiányát. Mióta tudom, hogy pár hónap mulva elvesztem őt, sokkal többet gondolok rá. Allig várom, hogy visszajöjjön az ünnepi kiruccanásából, hogy megölelhessem és hogy halhassam a hangját. Még soha senki iránt nem éreztem ekkora kötődést, mint jelen pillanatban.

Ti mit tennétek? Mit tanácsolnátok?

20/F