Hogy lehet egyetemen barátkozni, ha senki nem ismeri egymást?
Nem tudom, egyedül érzek-e így, de mivel sajnos ez egy masszív intézmény, nincsenek csoportok vagy osztályok. Minden órán más emberekkel vagyok, és emiatt nem tartozok sehová. Sajnos az emberek óra előtt nem nagyon álldogálnak a terem előtt, hanem időre érkeznek, vagy a fele csak akkor miután elkezdődik az óra. Óra után pedig mindenki megy a dolgára.
Nem tudok kihez szólni, nagyon frusztráló. Az órák többnyire előadások, ahol legalább 30-40-en vagyunk, így esélytelen.
Mit lehet így tenni? Más is érzi magát így elveszve az egyetemen?
Hát ha valahol, akkor az egyetemen lehet ismerkedni... Én még olyan embert nem láttam, akinek ott nem sikerült volna! Ehhez nem kell tanulócsoport, az egyetemi ismertségeim közül alig van olyan, akivel csoporttársak lettünk volna.
Mondjuk az is igaz, hogy nem előadásokon, hanem inkább előadások helyett alakultak ki programok... Meg után... meg előtt... meg mellett...
Azért egy-két ember csak ott van már óra előtt is. Őket szólítsd meg.
Én mindig azt csináltam, hogy legalább azzal elkezdtem beszélgetni, akivel egymás mellett ültünk.
E-mail, telefonszám csere, és akkor már lehet is tartani a kapcsolatot.
Órák között nézd meg az aulát, büfét/menzát, kávéautomata környékét, könyvtárat, mi ilyen helyeken töltöttük a kieső időt. Ha szép volt az idő, kimentünk a kertbe. A szemináriumokon látod, kik vannak veled egy szakon/évfolyamban, ha a szünetben felismersz valakit, odamehetsz hozzá valamilyen kérdéssel a sulival kapcsolatban.
Én albérletben laktam, a lakótársaim is ugyanarra az egyetemre jártak, többnyire más szakokra. Velük jártam egyetemi/kollégiumi bulikra is. Ha találsz egy barátot, rajta keresztül találhatsz még egy csomót :)
Szóbeli vizsgák előtt a folyosón is mindig beszélgettünk egymással. Jegyzeteket cseréltünk, kikérdeztük azokat, akik már túlestek a vizsgán...
Az elején még alig ismerik egymást az emberek, de aztán szépen kialakulnak ismeretségek, baráti társaságok. Kell hozzá egy kis idő.
Látod, ez egy jó példa arra, hogy a legtöbb dolgot negatív, és pozitív oldalról is meg lehet közelíteni. Vannak, akik mindenben megpróbálják a lehetőséget látni, és vannak, akik mindenben a kifogást keresik.
Azt mondod, hogy nem tartozol sehová. Én azt mondom, hogy egzaktul megvan, hogy melyik egyetem melyik karának melyik szakához tartozol. Te azt mondod, hogy nem tartozol sehová a sokféle csoport miatt. Én azt mondom, hogy jelen vagy rengeteg csoportban. (==> sokkal több lehetőséged van barátkozni, mint azoknak, akik ugyanazokkal vannak folyton körülvéve.) Te azt mondod, hogy a csoport fele soha nincs ott a terem előtt. Én azt mondom, hogy a csoport fele ott van a terem előtt.
És nem, nem illetlen dolog egy olyan embert megszólítani, akivel egy szakra/kurzusra jársz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!