Ti mennyire lennétek haragtartók ebben a szituációban?

Sziasztok!

Kb. 15 éves koromban volt egy barátnőm,a legjobb barátnőmnek tartottam elvileg ő is engem.Mellette persze voltak barátnőim akikkel együtt lógtunk de vele szinten minden nap,iskola után illetve hétvégeken is. Egyszer viszont adódott egy helyzet,hogy aznap délután 4-re megyek el hozzá,viszont ott mondtam neki hogy 6-ra haza kell érnem mert találkozok egy másik bnőmmel is.Ez neki nem igazán tetszett és mondta hogy mondjam le a másik bnőmet vagy hazudjak vmit hogy miért nem tudok vele találkozni(hozzáteszem akkoriban nem volt mindenkinek mobilja,nekünk se) így nem az volt hogy hopp felhívom vagy ráírok fb-n és egyebek..Úgyhogy mondtam hogy sajnálom de már megvan beszélve de másnap többet lógunk majd együtt de most 6-ra akkor is muszáj hazaérnem.Erre ő besértődött és mondta hogy akkor fogjam magam és menjek ahhoz a ri*b.nchoz mert ő fontosabb stb stb...Én meg mérgemben közöltem hogy inkább találkozok vele mint egy hisztis p*cs.ával ebben a di.sz.nó.ólban(házukban)...Közben jött a középiskola ahol az ő új bnői előszeretettel csesztettek engem és az én új bnőimet a buszmegállóban vagy éppen telefonon szórakoztak.Közben elmondott mindennek annak rendje és módja szerint..De ez kölcsönös volt,sokáig haragudtam rá én is...Középiskolai évek vége felé volt hogy rámköszönt a buszmegállóban,de szerintem véletlenül mert már más a hajszínem..(vagy csak bebeszélem magamnak)..Azóta eltelt "pár" év (konkrétan 14) és az utóbbi években bevallom sokat gondoltam rá,hiányzik a régi barátságunk és nemrég halt meg az apukája is,akit én is ismertem. Nagyon szerettem volna és szeretnék is még rá írni,hogy részvétet nyilvánítsak és esetleg kibéküljünk de félek hogy ennyi év után is talán elküld a pi*ába..:( Ti ebben a helyzetben mennyire haragudnátok? Ha ledisznóólaznám a házatokat és nem mondanám le a másik barátnőmmel való találkozást...?Lehet hogy ennyi év után is utáljon vagy próbáljak meg rá írni? A válaszokat előre is köszönöm!:)