Melyik a ma kapható legjobb 3d-s tv?
A reklámok miatt írtam amit említettél, hogy a legtöbb ember azok alapján választ.(ez alól vannak kivételek nem csak énrám vonatkozik)
Amúgy tegezhetsz nyugodtan csak 41 leszek.
A plazma látványa eléggé zavaró, szinte kiveri az ember szemét, időnként úgy mocorog és rezdül és vibrál a kép, amit én láttam.
Az LCD nyugodt, és a korszerű LCD képernyő már hűen képes követi a mozgás minden részletét.
Elég ha ehhez csak a gyorsan kapcsolgató LCD aktív szemüveg sebességét nézzük az LCD működés sebességének a szemléltetésére. Az is LCD panel és olyan gyorsan kapcsol (állapotot vált), hogy a másodperenkénti 120 kép váltásra úgy képes, hogy a két megjelenített kép közötti (jóval kevesebb) időben be tudja fejezni az állapot változást, mivel a szinkron jel idő tartama alatt kapcsol át. Az a másodpercenkénti 120 állapot változás idejének a töredékét jelenti!
Eleinte a '70-es években a HIKI, későbbi nevén MEV-ben gyártott első LCD megjelenítők ennek még a közelébe sem jöttek. Azoknál szinte követni lehetett szemmel a váltást. Az még tényleg csak álló "kép" (nem fotó) egyszerű alfanumerikus karakterek megjelenítésére volt alkalmas, gyenge kontraszttal. Onnan maradhatott meg némelyikünk emlékezetében a már idejét múlt nézet, hogy csak "karakteres megjelenítőkhöz" és az átmeneti fejlődés időszakában "csak álló kép megjelenítésre volt használható".
A plazmának egy idő után annyira elgyengül a fényt létrehozó "neon fénycső" elvén működő plazma cellája, mint a régebben mindenhol folyton cserélgetett neon reklám csövek, amiből lassan már egyre kevesebb lesz mert túlhaladottá válik, a gyors öregedés miatt lecserélik őket ledekre.
A plazma képernyő gyorsan gyengülő pixeleinek a gyors gyengülését úgy próbálják kompenzálni, hogy eleve nem engedik nagyobb áramon működni, csak a megjelenítéshez szükséges "épp csak" minimum nézhető fényerőn, azután ahogy használódik és csökken az emisszió, folyamatosan növelik vele a meghajtó áramot, hogy ne látsszon az elején a gyengülés.
Ezzel egyre jobban égetik rombolják a kisülési cellát. Ezzel szinte előre programozott a tönkremenetele.
Miután teljesen elhasználódnak a pixelek, a plazma tv-nél az egész képernyőt kellene kidobni és cserélni (tv-stől), ha működőképessé akarnánk tenni megint. Ezért is nem lehet normális nappali szoba fényerőn nézni egy plazma tv képét, mert csak a töredéke lenne az élettartama, ha nappali fény melletti normális fényerejű tv nézéshez elegendőre akarnánk állítani a fényerőt. Ez már csak kínlódás egy elavult és előre programozottan tönkre menő technológiával. Repülős nyelven szólva, ebből a technológiából már kiment az idő! Elavult a fizikai elvéből adódó hiányosságok, gyenge fényerő, túlzott energia fogyasztás és élettartam problémák miatt.
A képcsöves tv-khez képest viszont tényleg jobb volt, habár ugyanúgy zavaró a kép viszonylagos mocorgása a palzmánál is.
-
Tv-t nem mindig csak este nézünk, pl jómagam nem feltétlen sötétben tv-zem.
A tv-zési szokások eltérőek, de nehogy már a tv lehetőségei határozzák meg a szokásainkat!
Gondolom mások sem feltétlenül. Viszont még a régi gyenge fényű képcsöves tv-knél kénytelen voltam valahogy kizárni a külső fényt, mert a kinti napsütés mellett szinte semmit nem lehetett rajta normálisan látni a szobában a nappali órákban.
Az LCD-nél nincs ilyen gond, legfeljebb nagyobb fényerőre állítom a háttér világítást. A plazma egy ilyen "fényerő sokktól" már órák alatt hónapokat öregedne és nagyon gyorsan elveszítené a gyárilag után állítgatott fény emissziós képességét, ami így is a sorsa hamarosan. Legfeljebb ha valaki nagyon leveszi a fényerőt vagy gyárilag korlátozzák, azzal lehet élettartammal takarékoskodni, de azt meg a látvány fénye sínyli meg.
Igaz, egy gyertya vagy petróleum lámpa fényénél is lehetett látni, mi sem jobb bizonyíték, hogy déd és ük-öregapáink is ezt tették!
-
Nehogy már egy elöregedett és elavult technikáért adjon ki pénzt, aki jól használható tv-re vágyik. A minőséggel többnyire arányos az ár (sajnos).
Ott van pl a Samsung UE..F8000 -es szériája. A 9000-est azért nem mondom, mert az nagyobb felbontású kategória.
Az sajnos nagyon drága dolog (fél milla körül) de a képe nyugodt tiszta és brilliáns! Egy ismerős plazma fan tv tesztelő is elismeri a képességeit. A fényereje, kontrasztja és feketéje is van bőven annyi ami éppen kell a napszaknak és a külső fény viszonyoknak megfelelően.
Már elég abból az időszakból, hogy nem lehetett tv-zni mert éppen délelőtt van és kint tűz a nap, még a sötétítőn keresztül is. Na meg ki akar mindig sötétben tv-t nézni. Nem utolsó sorban 80W alatt van a fogyasztása a 140 -es képernyővel! A mai energia takarékos világban, amikor már mindenhova ledes takarékos fényforrásokat tekerünk, már a fogyasztás sem utolsó szempont.
-
Van egy relatív "új", kisebb megjelenítőkön, telefonokban régebben is használt technológia
az "Organikus LED" (OLED) vagy
"Aktív Mátrix Organikus led" (AMOLED) képernyő.
A képe is szép, egy ideig mindenképp, viszont a beégésre sajnos az is érzékeny volt régebben és érzékeny lehet a jövőben is, ha bár folyamatosan fejlesztik, hogy csökkentsék a korlátait. Nem véletlenül nem jöttek még ki vele tömegesen a kereskedelmi forgalomba.
Volt (van) nekem egy bélyegnyi képernyőjű MP4 lejátszóm, aminek oled szerkezetű a képernyője. Új korában még nem tudtam, hogy lehet kikapcsolni töltés közben a "menü" képernyőt és kb egy hét, vagyis néhány feltöltés alatt beégett a menü képe a kijelzőbe. :(
Azóta biztosan javítottak már valamit az anyag összetételén de szerintem az sem lesz tökéletes beégés szempontjából, mert az adott terület aktivitásától függően használódik, gyengül a fényereje, be ég mint a plazmánál. Ha bár a marketing szövegekben mindent megtesznek ennek a titkolására és misztifikálására (beégés elleni védelem).
Eddig még érthető okból csak a plazmáról van ilyen tapasztalat:
Idézem egy 2012-es cikkből:
"a Geeks.hu nevű technológiai portál tévékkel foglalkozó szakértője szerint az OLED-ben gondolkodó cégeknek trükközniük kell a színekkel, mert az ezekben a készülékekben használatos kék képpontok élettartama nem éri el a színes kép előállításához szükséges zöld, vörös és fehér képpontokét. A problémát különböző ügyeskedéssel, például színszűrőkkel vagy a többi pixelnél nagyobb méretű kék pontok alkalmazásával oldják meg.
OLED-tévéjének színhűségét az LG például egy négyszínű pixelnek nevezett technológiával biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a vörös, zöld, kék alapszínekhez egy fehér alpixelt is hozzáadtak, ami a színárnyalatok és tónusok pontosságának növelését szolgálja. Hogy a megoldás mennyire stabil, és a képpontok élettartama mennyire hosszú távú, azt majd csak a készülékek tesztelése után lehet megállapítani. "
Forrás:
Alábecsülöd a marketing hatását, főleg, a laikus vásárlókra tett hatását. Ehhez jön még a hozzá nem értő eladók sokasága, valamint, hogy plazmát alig látni a polcokon.
"A plazma látványa eléggé zavaró, szinte kiveri az ember szemét, időnként úgy mocorog és rezdül és vibrál a kép, amit én láttam. "
Milyen plazmát láttál, milyen környezetben, milyen beállításokkal és milyen forrás ment rajta?
Az lcd panel a mai napig lassú. Mivel állóképek megjelenítésére lett kifejlesztve. Való igaz hogy sokat fejlődött és rengeteg képjavító technológiát fejlesztettek ki, de attól még tény. Ahogy a 300 soros mozgókép felbontás is.
"A plazmának egy idő után annyira elgyengül a fényt létrehozó "neon fénycső" elvén működő plazma cellája, mint a régebben mindenhol folyton cserélgetett neon reklám csövek"
Igen, 100000 óra a fényerő felezési ideje. :D Ez napi 6 óra használattal számolva 22 év. Szerintem nem mérvadó, mert ennyi idő alatt 1000 más alkatrész meghibásodhat.
LCD tv-m van, mégis elsötétítek filmezéshez. Mert zavaró, tükröződik, stb. Egyébként bőven elég egy mai plazma fényereje, világosabb szobába is, nyilván nem feltétlenül tökéletes, ha direkt szembefény van, vagy 10 neoncső alatt használja a tulaj (ahogy a boltokban is van ugyebár).
"A plazma egy ilyen "fényerő sokktól" már órák alatt hónapokat öregedne és nagyon gyorsan elveszítené a gyárilag után állítgatott fény emissziós képességét, ami így is a sorsa hamarosan. Legfeljebb ha valaki nagyon leveszi a fényerőt vagy gyárilag korlátozzák, azzal lehet élettartammal takarékoskodni, de azt meg a látvány fénye sínyli meg. "
Azért ez nem így van. :) Vicces lenne, ha ennyitől károsodna egy tv. :)
"Nehogy már egy elöregedett és elavult technikáért adjon ki pénzt, aki jól használható tv-re vágyik. A minőséggel többnyire arányos az ár (sajnos)."
Pedig, ha házimozira keres megjelenítőt és a képminőség az elsődleges, valamint szemelőtt tartja az ár-érték arányt, akkor kénytelen. ;-)
Az oled technológiát évek óta ígérgetik a gyártók, de eddig csak méregdrága bemutató példányokat mutogattak. És sajnos úgy fest, ez egy darabig így is fog maradni. Itt az lcd, amiről még egy-két rókabőrt le lehet húzni. Jön a 4K is (hogy mit néz rajta, az fogós kérdés. :) , az mindegy, hogy ugyanaz az az lcd lesz, csak nagyobb felbontással, de venni fogja a nép, mint a cukrot. Ahogy a led tv maszlagot is megette.
A reklámnak valóban nagy a hatása, de ez csak az egyik dolog.
Ami a háttérben van azok fizikai dolgok, amire nem lehet 22 évet garantálni, napi 6 óra, normál fényerejű üzem mellett. Ez majd be is igazolódik, amikor jóval korábban a beégett kép tartalmak, és a használat kompenzálására folyamatosan növekedő növekvő meghajtó áram miatt lassan és folyamatosan egyre inkább megégnek, károsodnak a cellák.
Adnak rá néhány év garanciát és ha utána nem működik, "hát sajnáljuk, a gari már lejárt, nem jól becsültük meg az élettartamot, de már nem is gyártunk ilyent mert rájöttünk mi is".
Még a '70-es években, 15 éves korom környékén nagyon sokat olvasgattam alap kutatásokat és sok mindennel kísérleteztem. Azt láttam, hogy a fénycsöveket elég gyakran kell cserélni. Viszont ha kisebb áramon járatom, akkor megnő az élettartam és ezzel együtt lecsökken a fényerő is. Kicsivel is nagyobb áramon viszont jelentően megrövidül az üzemidő és nagyon gyorsan tönkre megy a fénycső elektron emissziós elektródja és a fénypor hatékonysága is csökken.
Igaz, amivel kísérleteztem, azok nem hideg katódos fénycsövek voltak, mint ami a plazma képernyőben és az utcai plazma (neon, argon, xenon, higany stb keverékek) fénycső feliratokban vannak, de láttam elég hiányos fénycső reklámot a hideg katódos csövekkel is ahhoz, hogy látható legyen, mennyire gyorsan használódnak használhatóan jó fényerőn beüzemelve. Élhet és működhet nagyon hosszú ideig a plazma képernyő is, ha lejjebb veszed a fényerőt. Azzal arányos az élettartam is jelentősen csökken. Ez sajnos így van. Azért is korlátozzák a plazma képernyők fényerejét, mert kisebb fényerőn (kisebb áramon) hosszabb életű a cella.
Akkor azért foglalkoztam inkább az LCD megjelenítők elvével, mert a plazma idő előtt tönkre megy jó fényerőn működtetve egy napszaknak is megfelelő nagyobb fényerőn. Ezen kívül a kép tartalomnak megfelelően eltérő módon használódik és ettől egyenletlenné válhat helyenként a fényereje (mai szokványos szóval be ég).
Aztán pl a pixel millókból álló led mátrix tv képernyők fényereje és élettartama is megfelelő lehetne de a kalkulált jelentős fogyasztása, (fényerőtől függően akár kiloWattok) vette el a hétköznapi gyakorlati felhasználás elvi tovább taglalásától a kedvem.
Akkor még nem volt semmilyen lapos képernyő, eleinte csak a plazma elvű megjelenítők terjedtek, mert az akkori színvonalon még nem volt jobb az elérhető technológia. Az akkori LCD anyagok működési sebessége tényleg nagyon lassú volt. A maiak viszont már különösen gyorsak. Ezzel kalkuláltam amikor ezt tartottam leginkább életképesnek. Az élet igazolt!
Ha valaki megérti és követni tudja az egyes alkalmazott és jól működő eszközöknél a fizikai elvek elméletét (mint pl az LCD optikai, felváltva kapcsoló szemüveg), akkor rájövünk, hogy ez tényleg nagyon gyors lett már, hogy egyáltalán működni legyen képes, mint írtam korábban.
Az már régi elavult és nem reális nézet, hogy ma is lassú lenne a korszerű LCD technológia.
Persze egy be és kikapcsolható gáz kisülés nyilván gyorsabb, de akkora sebességre már nincs szükség, mert már az LCD is jelentősen túl lépi azt a sebességet, amire itt szükség lehet, amit a szemünk-agyunk (idegi ingerület átvitel és feldolgozási sebesség) reakció ideje egyáltalán követni képes.
Nézz meg egy Samsung F7000 vagy 8000-es szériát! ..de akár egy 6500-ast. Le fogsz ülni és lemondasz a plazmáról még elviekben is! Igaz, árban több, de minőségben mindent ver az F8000.
A plazma használati korlátai eléggé beszűkítik a felhasználhatóságát. n Ott rengeteg kifogás van amire nem ajánlják, Erre nem lehet és arra nem ajánlott mert károsodik, de különben is beégés ellen védett már, ha mégis be ég az a feljasználó helyztelen használatából adódhat.
Ez a csak erre és arra nem de már megcsináltuk de mégis leginkább csak mozgó tartalomra meg logó nélküli dolgokra.
Ha pénzt adok ki valamiért, van egy megjelenítőm, azt mindenre akarom használni, (nyilván nem focizni vagy dartsozni akarok vele de olyanra) ahol képet akarok nézni nagy felbontásban, korlátozások nélkül. Nekem ne szabja meg a fizikai felhasználhatósági korlát, hogy mitől fog tönkre menni.
Ez tényleg nagyon jó példa: [link]
Lehet, hogy nagyon kényes volt az a felhasználó és "nem kellett volna" észrevennie a beégéseket mert az vele jár? Hmmm. na ezekért nem jó a plazma!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!