LCD 3d vagy Plazma 3d?

A kérdésed egyszerű de megválaszolni már eléggé összetett.

Először az LCD és a plazma különbségéről:

A plazma képernyő kicsi mikro gázkisüléses fényforrásokkal működik, vagyis a fény előállításának módja nagyon hasonlít a fénycsövek világításának módjához. Ennek megfelelően a régi képcsöves televíziók elve is közel áll hozzá. Az élettartama ehhez képest állítólag már valamennyit javult. Azt nagyjából tudjuk, hogy a fénycsövek milyen gyorsan mennek tönkre. A plazma képernyőnél már ezen valamennyit tudtak módosítani, sőt a régi képcsöves tévékhez hasonlóan ugyan gyengül folyamatosan a sok kicsi gázkisülésű reklám neonhoz hasonló kép pontok sokasága, de addig úgysem veszed észre, amíg el nem éri az élettartama végét, mert van benne egy elektronika ami folyamatosan növeli a gyengüléssel azonos mértékben a kisülési áramot. Már az élettartama állítólag jobb lett valamivel. A plazmának attól lesz vége (amikor tönkre megy), hogy nem tud tovább szabályozni az öregedést kompenzáló áramkör és elveszti a fényerejét.

Igaz, közel sem annyira gyorsan megy tönkre a LED-es megvilágítású LCD tv. A régi, 40 évvel ezelőtti kezdetleges LCD kijelzők (akkor még csak szám kijelzők) még mindig működnek. A régi laptopok és digi fényképezők kijelzőjében is legfeljebb a megvilágítás ment tönkre ami gázkisüléses fénycsővel volt eleinte megoldva.

Manapság már ettől asem kell félni, mert a ledes tv nem más, mint led háttér világítású LCD tv.

Az LCD panelnek nincs fény kibocsájtása közvetlenül önmagában, ezért kell hozzá valamilyen háttér világítást használni.

A folyadék kristályos kép kijelzőnek a működése azon alapul, hogy két réteg polarizációs szűrő fólia között van egy vékony óriásmolekulás folyadék kristály "film" réteg, ami valójában folyadék halmazállapotú, de elektromos tér hatására a molekulák beállnak az elektromos tér irányába. Ez az anyag a fény polarizációs síkját el tudja forgatni. Ezért képes az (beépített fényforrástól) áthaladó fény útját lesötétíteni illetve kinyitni világosra különböző szükséges mértékben.

A képernyőn a kép pontok és színek számának megfelelő aktív kép pont található. Ez az "aktív pont" azt jelenti, hogy minden egyes kép ponthoz tartozik egy kicsi elektronikus áramkör (vagyis a sok kép pont esetén mikro integrált áramkörök sokasága), ami megjegyzi a kép kirajzolásakor hozzá küldött kép pont fényességének megfelelő jel szintjét a hozzá rendelt elektronikus memóriában. Ezáltal amíg ismét nem küldünk neki jelet, addig rezzenéstelenül kirajzoja a legutolsó kép információját. Addig viszont emlékszik az előző kép minden egyes pontjának fényességére és mivel három színes (piros-kék-zöld) színszűrővel fedett lcd kép pontból áll egy-egy színes multikolor színes pont egység, aminek az alapját képezik ezek az emlékező lcd pontok, ezért a kép a színre is ugyanígy emlékszik.

Ezeket a megjelenített és tárolt képeket, másodpercenként több százszor újra beírják, illetve a friss képi információval kicserélik az lcd pontokhoz tartozó memóriában. Az újabb LCD anyadok már képesek követi a nagyobb sebességet is. Ezáltal az LCD kijelző hatékonyan gyorsan vezérelhető.

A HD tv nézési távolságáról azt érdemes tudni, hogy a legkisebb távolság ahonnan nézhető, az gyakorlatban azon múlik, hogy a képernyőt alkotó egyedi pontokat már ne lehessen látni. Ennél távolabbról lehet nézni, de ha jóval távolabbról nézzük, akkor a full HD adásban sugárzott részleteket már nem látja a szemünk, vagyis úgy nem érdemes nézni. Pl a kép átló háromszorosáról olyannak látjuk a HD adást, mintha egy, az eddig sugárzott ősi hagyományos felbontású tv adást néznénk. Mivel a szem felbontása véges. Távolról nézve a részletes adást, az olyan mint amikor a szoba máik oldaláról akarnánk elolvasni egy túloldalon lévő újságot. Valószínű nem fog jól sikerülni. Ugyanígy nem lűátjuk a nem pontosan optimális távolságból sem a részletesen sugárzott kép apróbb részeit.

Egyébként a FULL HD adásoknál az optimális gyakorlati nézési távolság a kép átló másfélszerese.

Ehhez egy kis gyakorlati segítséget a következő címen lehet találni: [link]

Még az általad kérdezett nézési távolságokról..

2,4 méterről egy régi, hagyományos tv felbontású anyagot 82 cm-es tv-n tudod nézni optimálisan nézni.

2,3 méterről egy HD (nem full) anyagot egy 102 cmes képátlónál látnád optimálisan.

2,4 méterről egy full HD felbontású anyagot 152 cm képátlójú tv-n látnál minden részletében élvezhetően.

Persze lehet nézni a szomszéd házból is minden tv-t, de az kb azzal is ér fel, mert nem látszanak a részletek!

Ez persze nyilván nem azt jelenti, hogy megfizethetetlenül hatalmas tv-t kell vennünk, hanem a nézési távolságot kell hozzá megválasztani.

Ha kis tv-t veszel, mondjuk 82 centist, akkor bele kell bújni, hogy minden részlet látható legyen teljes felbontású blueray, illetve hasonló minőségű számítógépes filmnél.

Ha viszont veszel egy nagyobb, 127 cm-es képátlójút azt már két méterről is jól fogod látni.

Sokan nem is gondolnák, hogy itt már nem a régi katódsugár csöves televízióknál megszokott nézési távolságok használhatóak. Ennél már nincsenek látható és zavaró sorok, ami élvezhetetlenné tenné közelebbről a látványt.

Ennél az új rendszerél már nem kell a kép remegésére számolni és a villogása sem ronthatja közelről sem a szemet a fizikai tulajdonságai miatt, ami sokkal inkább kiszolgálja a szem fiziológiai igényeit.