Ennek így van értelme?

Épp azért írtam, hogy érzékelhető legyen: 0,3 Ω nem sok, esik rajta mondjuk 100 mV a töltés végén.

Belső PC-kábelt kerülni kell, azon kívül számomra nem tűnik reálisnak, hogy ne bírná feltölteni.

A CC/CV töltési móddal kapcsolatban viszont alapvető fogalmi zavarokat érzékelek.

Magam sem úgy fogalmaztam, hogy "méri" a feszültséget (mint valami kis multiméter, illetve A/D konverter), hanem figyeli, de nem is a szavakon van a hangsúly.

Nincs olyan, hogy "fix feszültséggel tölt", aminek fix feszültsége van, azt nevezik feszültséggenerátoros táplálásnak (CV). Ha "teljesen" fix lenne a feszültség, az rögtön felemelné az akkut mondjuk 4,2 V-ra, ami túlárammal járna, a töltés elején.

Ha csak a TP4056 disszipatív szabályzót nézed, az is az első szakaszban CC (áramgenerátoros mód), utána következik a CV-szakasz, ahogy az elő van írva ilyen akkuk töltésére.

Ha arra gondolsz, hogy akku nélkül 4,2 V mérhető egy CC/CV áramkör kimenetén (nem konkrétan a TP4056), még szép, hiszen nincs rajta terhelés, pont akkor CV-módban üzemel.

Ráakasztod az akkut, leesik a feszültség, mert életbe lép az áramkorlát.

Később pedig életbe lép a feszültségkorlát, amikor eléri, ez csak ennyi

Nem gondolhatod komolyan, hogy egy TP4056 szabályzót valamiféle alacsonyabb rendűként tüntetsz fel, mintha ugyan nem jól végezné a dolgát. Hogyne végezné, hiszen arra tervezték, még a beállított áramkorlát 10 %-át is figyeli és leáll a végén teljesen.

Az áramgenerátoros és feszültséggenerátoros táplálási mód ismerete pedig az elektronika alapfogalmai közé tartozik. Végeredmény szempontjából még az is mellékes, hogy a szabályzás lineáris (disszipatív) vagy kapcsolóüzemű áramkörrel történik.

Telefonokban is 1 A töltőáramig disszipatív szabályzó szokott lenni (kivételektől eltekintve), felette jön képbe a kapcsolóüzemű, hiszen ott már sok lenne elfűteni.

5 V feletti bemenetű töltési rendszereknél meg magától értetődő, hogy csak kapcsolóüzem jön szóba, hiszen az lényege, a transzformációs / konverziós elv kihasználása.

#11

"Épp azért írtam, hogy érzékelhető legyen: 0,3 Ω nem sok, esik rajta mondjuk 100 mV a töltés végén."

Néhány esetben az USB port feszültsége terhelés nélkül, kábelek közbeiktatása nélkül 4,8V körül van. Ebből esik az a bizonyos 100mV a MOSFET -en, amihez hozzá adódik a kábeleken eső fesz és a terhelés miatt eső fesz értéke. Így előfordulhat, hogy az akkuig eljutó fesz beesik 4,2V alá (tapasztalat, mértem ilyet, pedig az akku végfesz értéke ettől magasabb volt az adott telefon esetében, így fizikai képtelenség, hogy tele tudja tölteni. Ennek ellenére a teló, miután nem tudott elegendő energia hiányában többet tölteni az akkun, 100% -os töltöttséget jelzett).

"A CC/CV töltési móddal kapcsolatban viszont alapvető fogalmi zavarokat érzékelek. ..."

Mint írtam, fix feszültséggel töltenek egyes töltők, mindössze áram korláttal. Avagy a végfesz fixen például 4,2V, ami az áramkorlát miatt terhelés esetén (természetesen) lehet alacsonyabb. Ezzel tisztában vagyok, csak a szakszavak hiányoznak, mivel a tudásom nem iskolai tananyagon alapul, hanem tapasztalatokon és logikán.

Elnézést, ha a fogalmazásom alapján félreérthető voltam, vagy félrevezetőnek tűntem.

Sohasem állítottam, hogy bizonyos modulok nem jól végzik a dolgukat. Arra gondoltam, hogy az eltérő kapacitású és végfesz -ig tölthető akkuk esetében ezek már nem teljesen jók, csak abban az esetben, ha egyezik a végfeszültsége az akku paramétereivel. (Illetve a nagyon kis akkukat egyes modulok tönkre tudnak tenni még 1A -es maximális töltőáram korlát érték esetén is.)

A telefonokban (illetve sok más eszközben) viszont olyan összetettebb töltőáramkör van, ami az akkura (vagy akkukra) épített védőáramkörből az akku (vagy akkuk) gyári kapacitását (ami gyakorlatilag csak elméleti) és végfesz értékét is ki tudja olvasni, így precízebben tudja azt (vagy azokat) tölteni.

Remélem, így érthető mire gondoltam.