Ennek így van értelme?

Kisebb árammal tölt a gépről, még szép, eleve 500 mA az áramkorlát, ráadásul ennek úgy illik működni, hogy amikor a telefon érzékeli a standard adatátviteli portot, önmagát korlátoznia kell 500 mA-on.

Viszont ez elvileg csak annyit befolyásol, hogy lassabban töltődik, de nem rosszabbul.

Egy példán keresztül:

Legyen az akku 4,35 V végfeszültségű és C = 3000 mAh kapacitású.

Ez azt jelenti, hogy 4,35 V-ig megy a töltés kisebb vagy nagyobb árammal, majd ennek elérése után addig kell rajta tartani a feszültséget, míg az akku által felvett áram C/10, azaz 300 mA értékre esik vissza. Ekkor van telítve 100 %-ra.

Belátható, hogy ezt a 300 mA végértéket a PC-port is ugyanúgy képes biztosítani, még akkor is, ha a telefon töltésszabályzója nem konverziós elven működne.

Az USB port üresjárati feszültsége alig tér el a terhelt feszültségtől. (Nincs a papírforma szerinti 2,5W -nál sokkal több energia)

A dugasztápok esetén nagyobb a különbség. (Még az 5V 500mA -esnek feltüntetett dugasztáp is bőven túllépi a 2,5W -os leadott teljesítményt a magasabb üresjárati feszültség miatt.)

Az USB kábelen van veszteség.

Mindebből az következik, hogy a végfeszültség nem feltétlenül tartható USB portról C/10 áramerősséggel sem. Ha az akku végfesz 4,35V a capacitás pedig 3000mAh, akkor az USB porton kiadott 5V -ból nem feltétlenül tartható a töltési csúcs 4,35V 300mA -el sem a kábelen eső feszültség miatt és a töltésvezérlő vesztesége miatt. Így kisebb végfeszültségre tölt (nem 100% -ra) a töltésvezérlők nagy része, mert csak a kapacitást és a felvett áramerősséget mérik, de a tényleges feszültséget nem, vagy a végfesz tarthatatlansága miatt ezt a paramétert figyelmen kívül hagyja. Mindegy is melyik eset, a lényeg, hogy ha a végfesz nem tartható, vagy nem is mért érték, akkor nem lehet az akkumulátort teljesen feltölteni elegendő energia hiányában. Ettől függetlenül sajnos a telefonok azt fogják jelezni, hogy tele van az akku, mert az akkuba nem áramlik már C/10 áram...

Az előzőböl kihagytam:

Egyes töltésvezérlők fix feszültséggel töltenek (a telefonokban szerencsére nem ilyen van) így azok nem is mérik a végfeszültséget, csak az áramot. Ezeknél jellemzőbb a kis feszültség esetén az akku nem feltöltése. Bár a telefonokban a szoftver elkövet olyan hibát, ami látszólag ugyanezt teszi (nem tölti tele az akkut) de teljesen más okból.

# 7

Ne viccelj, mindezzel azt állítod, hogy egy normális USB port és kábel alkalmatlan a feladatára 300 mA terhelés mellett, ámbár 500 mA-re tervezték, de az nem számít.

Töltésszabályzó vesztesége a másik vicc, amikor a bemenet és kimenet között egy MOSFET szabályoz, ami teljes vezetés állapotában 0,3 Ω csatorna-ellenállást képvisel.

Ha megnézel esetleg ilyen töltésszabályzó adatlapokat, magad is láthatod.

Harmadik, talán legsúlyosabb vicc:

"a töltésvezérlők nagy része, mert csak a kapacitást és a felvett áramerősséget mérik, de a tényleges feszültséget nem"

Ah-kapacitást pont nem mér, azt legfeljebb a processzor kalkulálja a mért áram és idő szorzata alapján.

Az viszont elképzelhetetlen, hogy feszültséget nem figyelne egy Li-ion töltésszabályzó, aminek egyik legfőbb feladata, hogy az előírt végfeszültséget pontosan tartsa, hiszen ez a dolga és lényege, másképp károsodna az akku.

De ha meghibásodás miatt mégis túllépné, telefon esetében lekapcsol az akkuba integrált védelem.

#9

A kábelen eshet akkora fesz, hogy azzal már ne lehessen tartani a töltéshez és a telefon fogyasztásához szükséges energiát, mert töltés közben ha lehetséges nem az akku merítése a cél. A telónak pedig fogyasztása is van. Az említett értékek elméletiek, de a töltés ellehetetlenülése alacsony feszültség vagy áram esetén tény.

A túltöltésről pedig egy szót sem írtam.

A töltésvezérlő veszteségéről pedig úgy látszik Te is tudsz, hisz írtál róla...

Normális esetben (gyári kábellel) a tele töltés ellehetetlenülése nem fordulhatna elő, de egyes USB portok nem közvetlenül az alaplapra vannak forrasztva, hanem azt is kábelek kötik az alaplaphoz, így már ott is van némi veszteség. Így az akkumulátorig eljutó feszültség beeshet 4,35V alá... Egyes esetekben USB portra dugva merülnek is a telefonok, nemhogy töltődnének. Van olyan színt, ahol a mért érték töltésnek tűnik, de nem tudja azzal az akkut mégsem teletölteni.

A kapacitást tényleg nem méri az áramkör, hanem eszköz függő megoldással kiolvassák az akku védelmi áramköréből (szükséges az optimális töltési áram fenntartásához), de ebbe így nem akartam belefolyni, mert igyekeztem laikus kompatibilisen megfogalmazni a dolgokat. (Bár maga a telefon ténylegesen méri a kapacitást.)

"Az viszont elképzelhetetlen, hogy feszültséget nem figyelne egy Li-ion töltésszabályzó, aminek egyik legfőbb feladata, hogy az előírt végfeszültséget pontosan tartsa, hiszen ez a dolga és lényege, másképp károsodna az akku."

Vannak olyan áramkörök (szerencsére nem telefonokban), amik nem mérnek feszültséget, mert eleve fix feszültséggel töltenek, mindössze áramkorláttal. Ezeknél nincs szükség a végfesz mérésére, de nem is a legjobb megoldás li-ion vagy li-poly akkuk töltésére. De attól még léteznek ilyen megoldások, komolyabb akku károsító hatás nélkül is.