300/600 wattos (nem szinuszos) autós inverterrel lehet-e üzemeltetni normál,230v-os hálózati forrasztó pákát?

#2,#3 vagyok.

Tetszik hogy mindenki k..va okos, de még senki nem kérdezte meg hogy hány hertzes?

Ja persze! Az inverteres tápú szabályzós pákáknak mindegy, nem?!

Meg a trafósnak is.

#4-nek!

"szinuszos áramforrásra tervezik, négyszögjelről hajtva kicsit jobban fel fog mágneseződni"

Nem az induktív ellenállás növekszik meg inkább, aminek következtében lényegesen kisebb lesz az áram, vázze?

Fejezd be!

"Ja persze! Az inverteres tápú szabályzós pákáknak mindegy, nem?! Meg a trafósnak is."

Miről beszélsz megint, inverter fogalmával tisztában vagy? Az egyenirányítás inverziója, vagyis DC-ből csinál AC-t. Fűtőbetétnek mindegy, hogy AC vagy DC.

De ki kérdezte egyáltalán ezeket, meg a trafós pákát is kérdezte valaki? Nem lehet kivárni, hogy milyen pákáról van szó? Muszáj feleslegesen kavarni?

De legalább lenne róla fogalmad! Ha induktív fogyasztóra kapcsolsz ilyen négyszögjelet, a meredek jelforma magas felharmonikus-tartalmú, ami az 50 Hz szinuszra méretezett vasmagban örvényáramú veszteségeket, melegedést generál, zúgó hang kíséretében, a kimeneti jelalak pedig torzul.

#11 vagyok.

Ha egy induktív ellenállásra (primer tekercs) kapcsolt jel alakját meredekebbé teszed, vagyis színusz helyett négyszögjelet adsz, akkor a lényegesen rövidebb felfutási idő miatt a tekercsben nagyobb ellenfeszültség indukálódik, ezt önindukciós feszültségnek híjuk.

Ui=L×(delta i/delta t)

Vagyis a tekercsben keletkező önindukciós feszültség az időegység alatti áramerősség változással arányos.

Megfordítva:

A Henryben mért önindukciós tényező a tekercsnek az a méreteitől függő jellemzője, amely azt fejezi ki, hogy hány volt feszültség indukálódik, ha a tekercs áramerőssége másodpercenként 1 amperrel változik.

Vagyis a jelalak-torzulásnak és a melegedésnek nem a magas felharmonikus tartalom a kiváltó oka, hanem a tekercs elektromos árammal szembeni reakciója az idő függvényében.

Előbb talán azt vizsgáld ki, hogy mi az oka a nagy erőlködésednek? Előadtál több butaságot, most utólag igyekszel szépíteni?

Kínosan belemagyarázni a hozzászólásomba olyat is, amit én nem állítottam?

Nem állítottam, hogy a torzulás oka a felharmonikus-tartalom lenne, ezt csak te képzeled oda, mert szövegértelmezés terén is hadilábon állsz.

A torzulás annak természetes következménye, hogy a négyszögjelre induktív terhelést kapcsolsz, a tápforrásnak pedig valamennyi belső ellenállása is van, tehát egy RL tag áll elő, annak minden velejárójával együtt.

Amit szintén kiolvashatsz a Wikipédiából és előadhatsz itt nagy arccal, bár őszintén szólva az okoskodásod engem még annak dacára is hidegen hagy, hogy itt a TV-szervizemben ilyen jelenségek a szürke hétköznapi valóság állandó részét képezik.

Nem tudom, vetted-e a finom utalást, hogy engem nem kéne kioktatnod kisöreg, mert csak fárasztasz...

Ha kérdeznek, szívesen segítek, de amikor nekem akarnak magyarázni, azt nem szívlelem valamiért.

Márpedig a hálózati trafók lemezelt vasmagja – természeténél fogva – az 50-60 Hz szinusz keltette örvényáramokat még épp tolerálja (ha már arra találták ki a lemezelést), de a meredekebb felfutású jel magasabb frekvenciának megfelelő áramaira nagyobb örvényáramú veszteséggel reagál. Ha már nem ferrit ugyebár, csak lemezelt.

Úgyhogy akkor fuss neki teljes erőből, hogy melyik szavamba tudsz megint belekötni, túrd a Wikipédiát is (amit néha én is szoktam szerkeszteni), csak majd vigyázz, nehogy pofára ess...

Előző:

Már csak azt várom, mikor fog téged kioktatni próbálni egy általad írt wikipedia szócikk alapján.

De egy tankönyv idézet még nagyobb beégés lenne...