Mitől energiatakarékosabb egy inverteres klíma, mint egy on-off-os?
válasza:"vagy mindenképpen a saját elképzelésedet akarod bizonygatni?"
Én utóbbira szavazok.
A kérdés csak csali volt.
Aki erre jár, rálő az elméletével.
válasza:T. 72%-os autós példás válaszoló!
tegnap 16:56 és ma 12:20 vagyok
Mondjuk az autós példa azért sem jó egyébként, mert elsősorban a sebességgel négyzetesen arányos a légellenállás, ami növeli a fogyasztást, másodsorban a fékezések elpazarolják az energiát, harmadrészt pedig a benzin/diesel/stb (tehát nem elektromos) üzemű motorok karakterisztikája, teljesítményleadása, fogyasztása és hatásfoka nem azonos minden fordulatszám tartományban.
Nézd, nem tudom, hogy neked van-e klímád, vagy van-e tapasztalatod klímával kapcsolatban. Nekem 10 éve van egy otthon, természetesen állandó használatban van minden nyáron 10 éve. Ahogy az egy 10 éves split klímától elvárható, ki-be kapcsolós. Karbantnartott, tisztított, ellenőrzött készülék. Nem nagyon értem a hőhíd problémádat, ugyanis a nappali klímával átellenes sarkában van egy független hőmérő, a kazán termosztátja. A hőfok nem ingadozik. A termosztát tizedes nagyságrendben mutatja az aktuális hőfokot, és több hőmérővel már kétszer ellenőrizve az évek során jól is mér. Amúgy sem egy olcsó, Honeywell termosztátról beszélünk. Amikor a klíma megy, és 23 fokra van állítva, a berendezés annak rendje módja szerint ki-be kapcsol. Mondjuk külső hőfoktól függően átlagba kijelenthetem, hogy 5-20-szor egy nap sacc-per tippre, nem számoltam. A független termosztát, ha hiszed, ha nem, 23 °C-t mutat. Igen, már láttam, hogy volt ott ilyenkor 22,9, meg 23,1 is, de ez kettő tized ingadozás. Nem tudom, hogy neked milyen klímád van vagy nincs, de a leírásod alapján úgy tűnik nekem, hogy Te azt képzeled, hogy ha bekapcsolom a klímát, 23 fokra állítva, akkor 21 foknál kikapcsol, és 25-nél be??? Nagyon nagyon kicsi a hőingadozás, nem is lehet nagy, hiszen fél fok már diszkomforttá tenné.
Ezért úgy gondolom, hogy nem én próbálom az elméletem a torkotokon lenyomni, sokkal inkább úgy érzem, hogy a hirtelen és amúgy kissé dilettáns hozzáértéssel megalkotott elméleteteket próbáljátok az én torkomon lenyomni, és úgy beállítani, mintha ti valami hihetetlen értelmes, alátámasztott, hozzáértő válaszotok el nem fogadása az én erőszakosságomat és ostobaságomat tükrözné.
Nem, elárulom, nem válaszoltatok a kérdésemre, csak próbáltok magyarázatot találni olyan témában, amihez tulajdonképpen nem is értetek.
A szoba napi átlaghőmérséklete mind on-off klíma, mint inverteres klíma esetén 23 fok, ami egyik esetében sem ingadozik olyan mértékben, ami a hőhidat, és a légáramlatokat befolyásolná. Ha kell 30 kW hőelvonás egy nap, akkor miért fogyaszt akár 50%-nyi energiával kevesebbet az inverteres technológiai a régi on-off kapcsolású technológiához képest a reklámpromóciók alapján?
A bekapcsolás valóban sokszoros áramfelvételt jelent, de ez 2 mp. Ha 5-szörös áramfelvételt számolunk, és ez egy nap bekapcsol 20-szor, az 40 mp-nyi, 14 A-es áramfelvétel egy nap. Egy hónapban az összesen 20 percnyi 14 A-es áramfelvétel, ami alatt szinte pontosan 1 kWh áramfogyasztást jelent egy hónapban. Az én klímám - hőfok függő ugyan - de kb. 100-150 kWh energiát használ el egy hónapban. A ki-be kapcsolás indítás során felvett sokszoros villamos fogyasztása 1 kWh/hó, ami még a 20%-nak csak a közelébe sincs, nem beszélve az 50%-ról. Ha melegebb van, kevesebbet fog ki-be kapcsolni, ezáltal a nagyobb havi fogysztás kevesebb ki-be kapcsolási plusz fogyasztást jelent, pont azért, mert a melegebb napokon kevesebbszer fog ki-be kapcsolni.
Adott egy gázmennyiségének egy részét elvesztett öreg klíma, melynek már a hőcserélője is elég szennyezett ahhoz, hogy megfelelő hőátadással rendelkezzen, és adott egy vaci új klíma, ami az eu-s szabályzatnak megfelelően természetesen inverteres. Elfogadom, az új klíma fogyasztása 40 %-al kevesebb, mint a régié. Na de nem az inverteres technológia miatt!!! Fizikailag mi az oka, hogy az inverteres klíma fogyasztása akár (milyen fogalmazás már ez is!) 30-50%-al kevesebbet fogyaszt, mint a nem inverteres klíma?
válasza:Nos, először is kissé vissza kéne venni az arcodból
Másodsorban képzelj el egy dobozt, amin van egy lyuk.
Ha a lyuk másik végéből folyamatosan közlök a dobozban lévő levegő közegével egy állandó hőmérsékletet, amit a doboz levegője javában át is vesz és leginkább termikusan hat kölcsön a levegő a levegővel, kevés légmozgással, akkor a hő a lyuknál valamelyest cserélődik a levegőáramlással, de leginkább termikusan próbál kölcsönhatni. Emellett pedig viszonylag kisebb a hőmérsékletkülönbség (annál, mintha a klíma ezerrel menne és hidegebb levegővel találkozna) tehát lassabban is akarna kiegyenlítődni és nem lineárisan lassabban, mert minél nagyobb a hőmérséklet különbség annál gyorsabban-jobban egyenlítődik ki és nem teljesen lineáris karakterisztikával.
Ha pedig néha fogom és k hidegre kapcsolom a lyuk átoldalán lévő klímát, ami a hirtelen nagyobb hőmérséklet hatására nem csak termikusan hat kölcsön a levegő a levegővel, hanem nagyon komoly légmozgás is lesz, amitől kifúj a p.. -be a hideg levegő és be a meleg nagyon sokkal jobban, tehát a levegő is sokkal jobban mozog (és nem csak a termikus kölcsönhatás játszik). Továbbá nagyobb hőmérséklet különbségnél nem pont annyival fog gyorsabban cserélődni a hideg-meleg, mint amekkora a különbség, hanem gyorsabban... nem lineáris a karakterisztika két különböző hőmérsékletű dolog közötti termikus kölcsönhatásnál.
válasza: válasza:Kicsit eltértünk a lényegtől, de megpróbálom röviden érthetően magyarul leírni és akkor mindenki okosabb lesz (remélem sikerül). El kell felejteni az átlag, a fix és főleg 30kW/nap dolgot, de csak akkor ha split klímáról beszélünk.
A 30-50%-os energiamegtakarítás az hazugság és ahol 60-at írnak az is! Ez marketing, amit forgattak, kevertek, de inkább kiforgattak. Ami igaz, hogy képes 30-60% energiamegtakarításra egy inverteres klíma egy on/off-hoz képest, induláskor! De, ez a fordulatszám szabályozásra vonatkozik, illetve annak az áramfelvételére, mivel a szabályzás folyamatos, indulás után is aktív az inverter, azaz a klíma bekapcsolásától a kikapcsolásig működik, így csökkenti az áramfogyasztást optimálisan. Tehát nem terheli a villamoshálózatot egy piszok nagy áramlökettel mint az on/off klíma! Ez a lassú indításnak köszönhető és a külön erre a célra tervezett kompresszornak.
Mondok egy példát, ami nem tökéletes, de mindenki számára érthetővé válik, ha ismeri a flexet, azaz másnéven sarokcsiszolót. Tehát adott egy 230mm-es 2200W-os flex, ezt bekapcsolod és dolgozol vele (most mindegy mit), de csak dolgoznál mert a legtöbb esetben levágja a biztit (kismegszakítót) már akkor amikor bekapcsolod! Na most az ilyen esetekre fejlesztették ki a lágyindítású sarokcsiszolót, ami bekapcsoláskor lassan pörgeti fel a motort, hogy ne legyen nagy az áramfelvétel. Tehát veszel egy ilyen flexet és nem kell állandóan odaszaladgálni visszakapcsolni az áramot. Kb. így működik az inverteres klíma is, persze átvitt értelemben.
Az inverteres gépekről rengeteg dolgot lehetne írni, de amit leírtam azt kellene tudniuk, viszont több fajta inverteres klíma létezik. Először is ezek váltóáramról működnek, lényegében van AC vezérlésű és DC vezérlésű valamint léteznek full DC inverterek is. Maga az inverter az egy nagyon régi történet, csak a klímások és hűtőgépesek hiszik azt, hogy a világ 8-ik csodája, ez voltaképpen egy elektronikát takar, több néven is alkalmazzák, de maga az elv ua. Egy teljesen inverter vezérelt gépnél az összes motort és betétmotort, illetve kompresszort szabályozza, de nem csak induláskor, hanem folyamatosan, illetve kellene hogy szabályozza...
Mivel a klímának nincs szeme, füle és keze amivel tapintson, ezért csak a szenzorokra tud hagyatkozni, ez normál esetben ha a méretezés pontos (megfelelő kapacitású klíma került felszerelésre) még működik is. Sajnos a fix dolgokkal hiába számol jól az ember, falak, ablakok, szigetelés, árnyékolás a lakás fekvése stb... mindig vannak változók ki-be járkálnak a lakók a lakásban, a kutya, macska ki akar menni, a szellőző/páraelszívó nyílása illetve bekapcsolása, etcetc. A lakás alatt/felett/mellett a lakók akik fűtenek vagy hűtenek mikor hogy ez mind közrejátszik a leadott teljesítményre. A külső környezeti hőmérsékletről és a páratartalomról nem is beszélek, ezért viszonyítható fix alap nincs! Kivéve, ha egy teljesen hermetikusan lezárt hűtőkamráról beszélünk, ahol a hőmérő oda van szögezve a -20 fokhoz és lógnak a jégcsapok a falon.
Fontos dolog, hogy az inverteres klíma 1 órás működéssel nem tudja megváltani a világot, egy átlag gépnek kell 4-6 óra közötti ciklus, hogy energiát takarítson meg az on/off-hoz képest, tehát 30 perc miatt be se kapcsoljuk. Sokan hibát követnek el, hogy állítgatják vezérlik a klímát folyamatosan, ezzel megszakítják az intelligens inverteres vezérlést, így amire hívatott a rendszer az feleslegessé válik. Maga az inverter nem csak a hűtőteljesítményt csökkenti, hanem a növelésében is szerepet játszik, képes 5%-ig levinni a teljesítményt vagy akár 1Hz-re a fordulatszámot, egyes gépek letudnak adni 110-120%-os teljesítményt. Van olyan teljesítmény tartomány amikor a hűtőrendszer hatásfoka emelkedik, ha pl. nincs szükség a teljes (maximális) kivezérlésre és a klíma tud 2/3 alatt dolgozni, akkor a névleges teljesítményhez tervezett hőcserélők (amik fixek) túlméretessé válnak az adott kompresszorhoz, ilyenkor sokkal kevesebb elektromos áram felvételével képes hűtőteljesítményt leadni.
Egy átlagos on/off klíma 3-as míg egy átlagos modern inverteres klíma 4-es jósági fokkal rendelkezik, ezeken a gépeken egy előre megírt szofter működik, ami a szenzorok által mért adatokat, a saját utasításkészletéhez mérten optimálisan működteti a klímát, ami szinte minden klímánál más. Röviden: Ha egy on/off gép 1kw-ot vesz fel a hálózatból 3kW hőenergiát ad le, inverteres esetében 4kW Ez mind átlag, mert több mindentől függ!
Hát ettől energiatakarékosabb....
válasza:-Az on/of gépnél van hömérséklet ingadozás máskép mi alapján kapcsolna ki/be? Időlegesen nagyobb hömérséklet külömbség több energia. A falakon keresztül és gépnek is mivel kissebb lesz a hömérsékletkülömbség a hütöközeg és a levegö közőt.
-Részterhelésnél túlméretezet a höcserélő. Magasabb visszatérő közeghömérséklet nagyob hatásfok.
-A motor teljesitmény felvétele a fordulatszámmal köbösen csökken.
-Kevesebb inditási áramfelvétel. (Az esetek nagyrészében joval nagyobb mint amit számoltál)
-Nincs 50/60% külömdség.
-Ne keverd a mérték egységeket az energia kWh. A kW pedig teljesitmény. Annyi köze van a kettőnek egymáshoz mit a megtett útnak a sebességhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!