Mitől energiatakarékosabb egy inverteres klíma, mint egy on-off-os?

"1. egy drágább klímánál jobban odafigyelnek a jobb hatásfokra is"

Ne haragudj, de nem az volt a kérdés, hogy miért fogyasztanak kevesebbet tízszer többe kerülő klímák. Nos, a gáztörvényt nehéz megbatyni. Lehet jobb hatásfokú hőcserélőket alkalmazni, de attól még x villamos energiával az ahhoz tartozó x nyomást lehet produkálni. A hőcserélés lehet jobb, a gáz minősége is lehet jobb, de ehhez semmi köze nincs a fordulatszabályzáshoz, ami a kérdésere vonatkozik. Ma minden klímát inverteres technológiával lehet kapni, függetlenül, hogy egy 120.000-es vagy egy 650.000-es készülékről beszélünk. Ha megnézel egy ma kapható 2,6 kW-os klíma villamos teljesítményét, akkor a hűtési teljesítmény osztva villamos teljesítményével megkapod a hatásfokát. Na, az én 10 éves on-off klímámnak ugyan az a hatásfoka, mint a ma kapható legdrágább 2,6 kW-os klímának, azaz a hatásfok nem változott. De nem is változhat igazán, mivel a gáztörvény az itt is ott is ugyan az. A régebbibe sem tettek pocsék hőcserélőt, így a hatásfok ugyan az.

"2. a hirtelen nagyobb hőmérsékletkülönbség java könnyebben elillan itt-ott levegőmozgások és hőhidak és egyebek hatására (ugyebár nagyobb lesz a deltaT)"

A levegőmozgás, elillanás fix. Függetlenül attól, hogy milyen módon hűtöm a helyiséget. A nyílászáról minősége egyik esetben sem lesz változó, így a delta T ugyan az egy napos periódusban.

"(ha zárt rendszerről beszélnénk, akkor valóban nem lenne jelentősége a dolognak, de egy szoba-épület nem egészen zárt rendszer ugye, mert a falak-ablakok nem biztosítanak tökéletes szigetelést)"

Nézd, ezek a tényezők nem változnak függetlenül attól, hogy inverterest vagy ki-be kapcsolóst használok.

"3. kisebb teljesítménynél könnyebb olcsóbb vagy nagyobb hatásfokú motort, szivattyút, stb-t lehet gyártani"

Jajj, Istenem! Dehogy! Nem mellékesen a 2,6 kW-os inverteres hőszivattyú ugyan olyan teljesítményű, mint a 2,6 kW-os régebbi, nem inverteres hőszivattyúnak. Csak míg az egyik lecsökkenti a teljesítményét, és ezáltal szinuszos görbét kapunk, a másik ki-be kapcsol, de egy napi átlagban a teljesítményük azonosnak kell lenniük, mivel azonos hőmennyiséget kell kivenni a helyiségből, az változatlan.

Sajnos ez sem a klasszikus hasznos válasz volt. Ne izgulj, nem pontoztalak le, nem ítélkezni akarok, hanem választ kapni a kérdésemre.

A fékkel kapcsolatban gondolj bele, hogy nem magyarázom félre. Taposod a gázt, gyorsulsz, azaz hűt a klíma. Aztán nem taposod a gázt, csak gurulsz kinyomott kuplunggal, természetes úton a súrlódások, tapadások következtében lassul a kocsi, azaz a tökéletlen hőszigetelés következtében a kinti és a benti hőmérséklet különbség lassan csökken. De te beletapostál a fékbe, azaz mesterségesen egy ellen energiát teszel a rendszerbe, tehát a klíma lekapcsolása után ezerrel elkezdesz a kandallóba fűteni. Érted már, hogy miért nagyon hibás a példád?