A 2000 W teljesítményű hajszárítónak, hogy lehet 2x0,75 a kábele?

10A-ig terhelhető a 0,75-ös bőven.

A 2kW meg nincs is 10A.

Úgy lehet, hogy megengedett a vezeték kisebb melegedése, ami tapasztalható a ventilátoros fűtőeszköznél is.

Az is egyfajta 2000 W-os "hajszárító", csak AC 230 V-os aszinkron motorral.

Míg a hajszárítóban kommutátoros DC-motor van, fűtőszálról leosztott táplálással és egyenirányítóval.

Egyébként a vezeték terhelhetősége nem csak az anyagától és keresztmetszetétől függ, hanem a hosszától, megengedett feszültség eséstől, a szerelés módjától, környezeti hőmérséklettől, a szigetelés anyagától, stb..

Pl. a szabadon lévő (lengő) vezeték jobban tud hűlni mint a zárt helyen több párhuzamos vezeték.

A hosszától és a megengedett feszültségeséstől miért függene a terhelhetősége? Nézz meg bármilyen kábelkatalógust, a terhelhetőségnél egyikben sem szerepel a hossz és a megengedett feszültségesés. Például itt a „Technical data” fülön:

[link]

Ampacity in air (30 °C) és Ampacity in ground (20 °C) soroknál szerepel a kábel hossza, vagy a megengedett feszültségesés? – Nem.

Vagy itt:

[link]

22-27. oldalon a terhelhetőségi adatoknál.

#6 hogy ne szamitana a kabelhossz?

minel hosszabb annal nagyobb az ellenallasa

jo hogy altalaban tobb szaz meteres hosszabbitot nem hasznalnak

de ha megis az gond lenne

ha sorba kotnel 20db 50m es hosszabbitot pl.

de szereleseknel ez inkabb szamit mert ott valoban tobb kilometer is lehet egy kabel

"A hosszától és a megengedett feszültségeséstől miért függene a terhelhetősége?"

A válasz egyszerű: Mert a hossztól (is) függ a feszültség esés :)

Tehát ha van egy "megengedett feszültség esés" korlát, akkor teljesen egyértelmű, hogy azt átléped ha a vezeték túl hosszú, túl kicsi a keresztmetszete vagy a terhelés túl nagy. Nem?

Ez nem feltétlenül a vezetéknek probléma, sokkal inkább a terhelésnek, mert a rá jutó feszültség kevesebb lehet mint amit a működési tartománya megenged.

Nyilván egy hajszárító erre nem érzékeny és a hozzá tartozó másfél méteres vezetéken nem esik jelentős feszültség. Én csak megemlítettem a teljesség igényével ezt a tényezőt is.

„hogy ne szamitana a kabelhossz?

minel hosszabb annal nagyobb az ellenallasa”

Ez igaz, de ettől mégsem függ a terhelhetősége.

A kábelben keletkező veszteség: I²·R=I²·ϱ·ℓ/A

Vagyis a hosszal arányosan növekszik, de a hosszal arányosan növekszik a kábel hőleadó felülete is, vagyis attól hogy hosszabb, még ugyanakkora árammal terhelhető. Például az NYY-J 3×1,5 mm²-es rézkábel alapterhelhetősége levegőben, 30 °C környezeti hőmérséklet mellett 19 A. Ez a kábel különböző árammal terhelhető ha 1 m vagy 10 m hosszú?

„A válasz egyszerű: Mert a hossztól (is) függ a feszültség esés :)”

Ha a feszültségesés egy kábelen 1% és egy ugyanolyan, de ötször hosszabb kábelen 5%, akkor különböző a rajtuk megengedett maximális áram? A fenti kábel alapján mindkét esetben 19 A, vagy nem?

"Ez igaz, de ettől mégsem függ a terhelhetősége."

Ha kihagyod a képből a feszültség esést akkor nem függ.

De nem hagyják ki, a kábelkeresztmetszet méretezésének részét képezi a gyakorlatban.

De nem tudom miért vitatkozol, leírtam ezzel kapcsolatban: "Ez nem feltétlenül a vezetéknek probléma, sokkal inkább a terhelésnek"