Ha egy elosztó túlfeszültség védelmének az értéke 60000A, akkor ez hány Joule-os védelemnek felel meg?

Ez így nem átszámolható.

Joule energiamennyiség átszámolható Wh-ra például.

Az áram pedig... csak áram.

Ha ismert lenne, hogy 60000 A áramot mennyi ideig bír el (h), ismert mondjuk a feszültség is (230 V), abból már lehetne számolni.

Egyszerűen fogalmazva:

V x A x h = Wh

Előbb a dolog realisztikus részére nem tértem ki.

60 kA áram 0,0000000000000001 másodpercig? Az jó lehet.

Nem tűnik valós adatnak a 60kA.

A túlfeszültség védelemnél eleve a feszültségértéket kéne megadni.

A feszültség még hagyján, ezek az elosztók is varisztorral védenek (a szikraközökkel párhuzamosan), amit úgy méreteznek, hogy 260 V-on még ne határoljon, csak felette. Ez eléggé általános:

[link]

[link]

A valóban hatásos túlfesz védelemnek fokozatai vannak.

Mivel a különféle mértékű túlfeszültségek kezelését máshogy, másmilyen módon tudjuk csak megoldani ezért kell minden nagyságrendet külön-külön lefedni a megfelelő eszközzel.

Ráadásul ezeknek a fokozatoknak a hálózatban máshol van a helye.

Az első fokozat a villámcsapás kaliberű túlfesztől véd, ezek az épület betápjánál vagy főelosztójánál kell legyenek. Jellemzően szikraközök, kV nagyságrendű és nagy energiájú lökésektől véd.

A második fokozat a párszáz voltos túlfesz védelmet ad. Szupresszor diódával vagy varisztorral szokták megoldani. Ezeknek a helye a szinti elosztó dobozban van.

Kis házakhoz létezik összevont 1.-2.védelem is. Ezt akkor szokták alkalmazni ha a végpont 15-20 méternél nincs messzebb.

A harmadik fokozat a készülék védelmi fokozat, ez a pártíz V nagyságú és kis energiájú túlfesztől véd. Ezek vannak a berendezéseknél, konnektoroknál. Ide tartozik a túlfesz védős elosztó is.

Ami nagyon lényeges, hogy minden fokozatnak kiépítettnek kell lennie. Ha csak egy végponti védelem van, az magában nem fog semmit sem érni például egy betáp vezetéket érő villámcsapás ellen.

Ugyanígy ha a finom végponti védelem hiányzik, akkor hiába van 1.-2. fokozat, pl egy műszaki problémából adódó 60-80V-os lökés tönkrevághatja a védendő berendezést.

Valamint a megfelelő minőségű földelő rendszer alapfeltétel bármelyik fokozat működéséhez.

A 2. és a 3. fokozatot minden "rendes" gyártó 8/20-as impulzussal vizsgálja. Így már az energia gyakorlatilag elég jól meghatározható lenne, ha valaki erősen akarná.

A 60 kA az túl nagy érték, mert például az OBO 2. fokozat az 20 kA-es, a 3. fokozat meg 2-3 kA-es. A 60 kA az már egy villámáram levezető lenne, vagy sajtóhiba, vagy félrevezetés, vagy kancsi vagy.

"Ami nagyon lényeges, hogy minden fokozatnak kiépítettnek kell lennie. Ha csak egy végponti védelem van, az magában nem fog semmit sem érni például egy betáp vezetéket érő villámcsapás ellen."

Ez egy szakmai melléfogás, mivel villámáram-levezető csak akkor kell, ha villámáram ellen is védekezni szeretnénk. De villámáram az két esetben lehetséges:

1. van villámhárító az épületen

2. szabadvezeték a betáplálás (nem csak a kertbe bejövőt nézve, hanem az utcait is, és/vagy).

És még ezen esetekben sem kötelező a villámáram ellen védeni, mivel:

- a környékbe sok villám csap le, melyek ellen véd a 2. és 3. fokozat

- konkrétan az előző 2 pontban felsorolt "áramszedőkbe" meg ezen sok környékbeli villám kis hányada

Ja, így egy kicsit más, így már látszik szerintem a félrevezetés lényege. A többnyelvű kezelési utasításban ez a mondat:

"A lehető legmagasabb túlfeszültségvédelmet a durva-közepes védelemből álló többfokozatos túlfeszültségvédelmi-koncepció (telepítési technika) és

az EN 61643-11 szabvány 3. típusa szerinti finomvédelmünkkel

érheti el."

...szerintem azt jelenti, hogy ha a lakásod előtt megvan az első két fokozat, akkor az ebben levő harmadik fokozattal együtt 60 kA-es villámáramot le tud kezelni. Ez meg magában a fentebb írt 3 kA körülit. :)

Ahogy akarod, úgy értelmezed. :) Egy biztos, ha ebbe bele lenne zsúfolva mindhárom fokozat, a 3 méteres vezeték ellenkezne az összes túlfeszültségvédelmi elvvel. Egyrészt vékony, másrészt hosszú.