Szigeteletlen fűtőszálas kenyérpirító mennyire áramütésveszélyes?
Évtizedekkel ezelőtt áramütésveszélyre hivatkozva visszahívtak több olyan kenyérpirítót, amilyet előtte mi is vettünk. Tény, ha hozzáér a még nem kiszáradt kenyér az áram alá helyezett fűtőszálhoz, az okozhat áramütést. Pláne ha kissé megfröcsköli vki előtte a szeletet, hogy ne égjen meg olyan gyorsan, és indítás után még igazgat rajta.
De amiket azóta árulnak, ugyanezen az elven működnek, ugyanilyen fűtőszál van bennük. Akkor ezek nem veszélyesek?
Természetesen az ilyen konstrukcióknál előírja a szabvány a fémváz védőföldelését. Ha a kenyér rágörbül a fűtőtestre, akkor se érheti áramütés a felhasználót, mert a kenyértartó rács elvezeti az áramot.
A gyerek persze beledughatja a kezét, de régen ezzel nem törődtek, mert bíztak benne, hogy a normális gyerekeknek több eszük van. Ma már a "szefos" felnőttek értelmi szintjéhez igyekeznek gyártani a dolgokat. (Feltételezhetően a csökkent intelligenciájú emberek elszaporítása a cél.)
Kiegészítés:
Egy jogi diplomás "szefos" például képes rápiszkálni a szigeteletlen fűtőszálra egy evőeszköz fémnyelével. Mivel a kenyérpirító az alacsony-feszültségű világítási hálózatról üzemel, így az ilyeneknek általában nem lesz semmi baja - az ijedséget leszámítva - de a kenyérpirító általában maradandóan károsodik, pl. a vázra áthúzó ív szétégeti a cekasz-szálat.
Ezek után az állampolgári jogokkal bíró emberszabású "fogyasztó" (tehát nem "termelő", munkás, értelmiségi, stb.) beperli a gyártót, ami természetesen kellemetlenül rontja az üzletet. Ezért újabban a gyártók igyekeznek hülye-álló készülékeket forgalmazni.
" ugyanilyen fűtőszál van bennük. Akkor ezek nem veszélyesek?"
Hülyeség ellen nincs orvosság.
Nem piszkálsz, nem nyúlsz bele, nem vizezel, nem b@sz meg.
"Mivel a kenyérpirító az alacsony-feszültségű világítási hálózatról üzemel, így az ilyeneknek általában nem lesz semmi baja"
Szerintem a 230V veszélyes. Szerinted nem?
"pl. a vázra áthúzó ív szétégeti a cekasz-szálat."
Először alacsony feszültségről írsz, utána pedig áthúzó ívről ami nem túl gyakori alacsony feszültségnél.
Miért? Kifejtenéd?
"pl. a vázra áthúzó ív szétégeti a cekasz-szálat."
Ez nem Simson gyújtás ...
Az elektromossághoz evidensen nem túl jól értő "Sirty" külön kérésére kifejtem:
A 230V csak mérsékelten veszélyes. Ilyen feszültséggel kényelmesen megoldható a több kW-os fogyasztók tápellátása úgy, hogy egy esetleges érintés száraz környezetben csak nagyon ritkán okoz súlyos balesetet, tehát kiterjedt heget, tartós bénulást, elhalálozást.
Az elektromos hálózatunkban ezt a feszültségszintet (400V vonal- és 230V fázis-feszültséget) ezért "alacsony feszültségnek" nevezik közmegegyezéses és szakmai alapon. (Csak bányában, uszodákban és hasonló helyeken használnak kisebb feszültségű hálózatokat, de ott is csak az emberközeli, kis teljesítményű fogyasztók esetében, mert az érintésvédelemnek vannak gazdaságosabb módjai is.)
Továbbá "Sirty" magabiztosan írja:
"Először alacsony feszültségről írsz, utána pedig áthúzó ívről ami nem túl gyakori alacsony feszültségnél."
Válaszom:
Kérlek tájékozódj a témában, pl. nézz utána, hogy a néhány kW teljesítményű hegesztőívek létrehozására milyen feszültség szükséges! Egy kézi MMA hegesztő kb. 20V körüli feszültséggel égeti az ívet. Az ilyen gépek üresjárati feszültségét életvédelmi megfontolásból a szabvány 70V feszültségben maximálja. Egy AWI (TIG) hegesztőív simán beéri 8V körüli feszültséggel, hisz az argongáz igencsak megkönnyíti az ívtartást.
Ehhez képest egy kenyérpirító fűtőszálának a közepe táján a feszültségcsúcs 160V körül van, a fázisvezeték felé ez még fokozatosan emelkedik 325V-ig. Egy 600W-os pirító közel 5A áramot képes az ívbe adni, ha az érintés a szál közepénél történik. Ha viszont a fázisvezeték felé megyünk el, értelemszerűen nagyon meredeken megnövekszik az ívnek az árama is, hisz az áramkorlátozó fűtőszál-szakasz rövidül és a relatíve kis feszültségű ívvel párhuzamosan kapcsolatban levő szál-szakasz nem söntöl el jelentős mennyiségű áramot!
Ugye így már minden világos?
"Az elektromossághoz evidensen nem túl jól értő "Sirty" külön kérésére kifejtem:"
Köszönöm! :)
"A 230V csak mérsékelten veszélyes."
No és piszkálnád fém nyelű késsel azt a fűtőszálat? Ugye nem? :)
Mérsékelten agyonbaxna az áram. Legalább nem kötnél belém többet... :)
"Továbbá "Sirty" magabiztosan írja:"
Azért írtam magabiztosan mert tőled idéztem azt amit leírtál.
Amit leírtál az le van írva. Ennél biztosabb mi lehet még?
"Egy kézi MMA hegesztő kb. 20V körüli feszültséggel égeti az ívet"
Előre lehetett tudni hogy ez lesz az érved. 20V fesz, ív.
Mire is gondoltál "áthúzás" alatt?
Mert én arra hogy 230V nem üt át néhány mm távolságot sem.
"Ehhez képest egy kenyérpirító fűtőszálának a közepe táján a feszültségcsúcs 160V körül van"
Igen. A széle fele meg nem. Hanem sokkal több... vagy sokkal kevesebb... Attól függ mit akarsz kihozni a válaszból. :)
Brokiméregetés rlz...
Akkor "Szirty" ne itt méregesd a "broki"-dat, mert a többi fórumozó számára teljesen világos volt a téma, csak neked és az 5-ös "Simsonos"-nak nem! Miért?
Mert itt nem "átütés"-ről - hanem fém eszközzel való érintéses ívhúzásról volt szó. A 6-os válaszban ez külön el is van magyarázva a gyengébbek kedvéért.
Konzekvencia:
Nem kell mindenbe beleszólni, mert a "gyakori kérdések" nem telefon!
PS:
Sokszor sikerült már fém-tárgyal rápiszkálnom a 230V-os szerelvényekre és sem "mérsékelten" sem másképp nem "baxott agyon" az áram, csak többé/kevésbé kellemetlenül megrázott, semmi bajom nem lett tőle. Villanyszerelési munkálatok közben annyi alkalommal megesett már velem az ilyesmi, hogy meg sem tudnám már számolni.
"Szirty" írta:
"Azért írtam magabiztosan mert tőled idéztem azt amit leírtál."
Már leesett, hogy mi a kötekedés alapja. Nos, az a nagy helyzet, hogy nem véletlenül vannak a gondolatok bekezdésekbe formázva. Nem egy kiragadott mondat hozza az értelmet, hanem az egész bekezdés. A helyes szövegértési képesség természetesen nem minden ember adottsága.
Tehát az idézet helyesen:
"Egy jogi diplomás "szefos" például képes rápiszkálni a szigeteletlen fűtőszálra egy evőeszköz fémnyelével. Mivel a kenyérpirító az alacsony-feszültségű világítási hálózatról üzemel, így az ilyeneknek általában nem lesz semmi baja - az ijedséget leszámítva - de a kenyérpirító általában maradandóan károsodik, pl. a vázra áthúzó ív szétégeti a cekasz-szálat."
Tehát egy gyorsan írt fórumhozzászólásban ne várjunk el egy matematikai-tétel pontosságú megfogalmazást, hisz egyértelmű, hogy a vázpotenciálra került piszkáló eszköz húzza ki az ívet! A piszkáló eszköz elektromos szempontból a "váz" része a cselekmény ideje alatt.
Megvitattuk tehát, hogy mindent jól gondoltam és helyesen értelmezhetőre is írtam!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!