Miért tiltják egyes elektromos eszközök útmutatói a hosszabbítóba dugást?
Értem, hogy a hosszabbítóban (ált.) nincs külön túláramvédelem. Így ha pl. a készülék (üzemszerűen vagy akár meghibásodásból) 10 amperrel jár, az áramkör 10 amperre van biztosítva (tegyük fel, hogy szaxerűen, tehát legalább ennyit bír is), de a hosszabbító csak 6 ampert bír, akkor bizony túlterhelődik, elolvad, zárlatos lesz, szikrázik stb.
De ha a hosszabbítóra gyárilag ráírták, hogy max. 3500 W, és nem bugyolálom hőszigetelő anyagba, és nyilván nem is kábeldobra vastagon feltekert vezetékről van szó, akkor gyakorlatilag működtethetem-e baj nélkül a fenti fogyasztót a fenti áramkörről a hosszabbítóval?
(A mosógép és a konnektor közé kellene egy 1,5 m-es hosszabbító. A toldás nem az esetleg vizes padlón feküdne, hanem fent műanyag fogasokkal lenne alátámasztva a vezeték.)
Értem, hogy a szabályokat a felhasználók legalacsonyabb megengedett hozzáértésére alapozzák. A készülék gyártója is nyilván el akar kerülni mindenfajta kártérítési igényt, ami egy tűzesetnél előállna. De a fentiek szerint a hosszabbító terhelhetősége és a lakásáramkör túláramvédelme relációját figyelembe véve, ismert-e más akadálya, amiért így mégsem lenne túl szerencsés használni a készüléket?
válasza: válasza:Eszerint a 0,75 mm2 réz 16 A-t bír, szabadon elhelyezve. Ezt 10 A-re biztosítva a korábbi levezetésem szerint megállná a helyét, bár most látom, a táblázat szerint még a 6 A-es is nagy neki. (Bár ez a táblázat kicsit azért furcsa, minden keresztmetszethez egyetlen biztosítót rendel, anyagtól és elhelyezéstől függetlenül. Persze nem áll szándékomban laikusként felülbírálni.)
Szerintem ez az érkm. lehet abban a hosszabbítóban is, amin a max. 3500 W van. (És természetesen - mint minden elektromos cuccunk - áruházban lett véve, semmiképp sem ócskapiacon vagy alin.)
válasza:Vagy legalábbis jóval kevésbé.
Elvben úgy méretezik a vezetékeket, hogy 70 fokot ne haladjon meg az érszigetelés hőmérséklete, ez esetben x év folyamatos üzemet kiszolgál. A gond inkább akkor van, ha el van takarva, amit szabad levegős hűtésre méreteztek. Ekkor inkább az a szituáció áll elő, mintha védőcsőben futna, amihez a fenti táblázat is már csak jóval kisebb terhelést engedélyez.
Nem véletlen, hogy 10 A kismegszakítókhoz 1,5 mm2 rézvezetéket szoktak védőcsőben használni.
A hosszabbító el nem takarása szintén egy olyan szempont pl., amire mi figyelünk, ill. jelen esetben szerencsésen nem is merülne fel, de tény, hogy minden laikustól nem várható el, hogy ismerje és betartsa. (Mondjuk ez nemcsak a hosszabbítóra igaz, hanem a készülék saját csatlakozóvezetékére is, de az nem szokott olyan hosszú lenni, hogy mindenféle rejtekhelyen legyen vezetve.)
válasza:Hát igen, arról nem szól a fáma, mi van a tervezési élettartam lejárta után. Egyszer csak kigyullad?
Mondjuk amit konkrétan tudok: mozdonyok vontatómotorjainak kábeleire volt, hogy megmondta a gyártó, hogy x év után cserélni kell. De az üzembentartó 2x év után se cserélte. Akkor már volt, hogy elfüstölt. (Mondjuk a járműveket tömegcsökkentés miatt eléggé a határra méretezik, mellesleg ott még mechanikai fáradás és olajszennyeződés is van.)
Azért villanysütőnél a 0,5 mm2 tényleg nagyon-nagyon a határ lenne, még akkor is, ha maga a működési környezet nem lenne meleg (de az).
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!