Ezek a képek szerkesztve lettek?

ezt a live view részt én sem értem...

én úgy lövök ehhez hasonló képet, hogy rávágom az állványra, kb belövöm, hogy a gép hova nézzen, utánam egy a pepecselés a világítással, beállításokkal, rengeteg ellenőrzés, próba képek lövése. jellemzően a keresőt használom inkább ha hozzáférek, LV-t akkor ha mondjuk fejjel lefelé lóg éppen a gép valami lehetetlen szögben.

:)

óó dehogynem... a rovarok nagyon türelmesek, csak kell hozzájuk egy jó adag türelem ;)

Első körben rovart hajnalban fotózunk, amikor hűvös van, és még nem túl fürgék (értsd igen, 3kor kelek, hogy hajnalhasadásra kint legyek)

Másrészt a rovaroknak el lehet venni a kedvét a fickándozástól, ha egy kicsit lehűtöd őket.

Harmadrészt ha megfigyeled, és ismered a mozgásukat, akkor nagyon szépen be lehet állni 1-1 virágra, ahova visszajárnak, főleg ha egy kis csalétekkel is szimpatikusabbá teszed nekik a virágot ;)

Kedves kérdező, attól, hogy te nem hiszel a dolgokban, azok még léteznek. De gondold végig! 30 éve nem voltak digitális ilyen minőségű gépek, mégis készültek ugyanilyen fotók virágról, rovarról, etc. Pedig akkor még filmet használtunk hozzá, és azt nem igazán lehetett photoshopolni ;)

Az is igaz, hogy akkoriban nehezebb volt, sokkal több kitartást, tudást és szerencsét igényelt. Ma egy ilyen virág fotót bárki meglő egy 150 ezer forintos felszereléssel anélkül, hogy a fél életét kint töltené a terepen. Régen 1-1 zseniáils rovar fotó bizony sokkal több időt és szerencsét kívánt

"Nem fogják megvárni amíg beállítgatja az ember a fényeket, kipróbál 3 féle pózt és csinál 20 képet."

Látod, kérdező, ez a különbség az ifjú titán és az öreg róka között: te nem hiszed el, hogy ilyen képet lehet készíteni, mi pedig tudjuk, hogy lehet. És azt is tudjuk, hogy ehhez rengeteg kitartás kell, rengeteg gyakorlás, rengeteg tanulás - te pedig azt hiszed, minden fotó úgy készül, hogy Híresfotós Béla megvásárolja élete első fényképezőgépét, kattint, rátol egy effektet és kész a remekmű.

Minden hobbira igaz, hogy munka mellett nehezebb, de azért sokan csinálnak jó képeket hobbifotósként is, persze ők ritkán kerülnek natgeo címlapra (de még az sem lehetetlen).

A tucat fotó, és a divat dologban pedig igazad van. Például vagy 5-6 éve az ilyen stílusú kökörcsin fotók letarolták az akkori természetfotó pályázatokat, aztán persze jövő évben mindenki kiment, meglőtte a maga kökijét, és a következő évben önmagában ezzel már nem lehetett aratni, unalmas lett, divat lett, kellett az új ötlet. Ugyanezt hozta Máté Bence, mikor megjelent a szuperközeli akcióképeivel, amiknél már-már műtermi körülményeket teremtett kint az erdőben. Borzasztó nagyot szóltak ezek a képek, és Bencénél még tart a lendület, de már ott is azt érzem néha, hogy ránézek egy fotójára, rögtön megmondom, hogy ő csinálta, és igazából egy újabb tökéletes, de mára kicsit unalmas MB-t látok. Persze, nincs ezzel gond, vagy ő is meg fog újulni (ahogy próbálkozik folyamatosan más stílusokkal is), vagy jön a következő zseni egy újabb nagy dobással, ettől persze MB képei sem lesznek rosszak, de az ember már csak ilyen, kellenek az új impulzusok, a tízedik Lenoardo DaVinci festmény is unalmas egy idő után :)

Pont ez különbözteti meg a tehetséges fotóst a hétköznapitól (mint például amilyen én is vagyok), hogy a tehetség meglátja az új témát, vagy a régi témában az új lehetőséget. Én meg nagyon szép képeket tudok csinálni, de ezek igazából sok tekintetben sablonosak.

A másik, ami miatt ezt érzed az az egész digit technológia. Egyrészt meg lehet könnyen osztani a fotókat, másrészt tudom, hogy hülyén hangzik, de aprópénzért döbbenetes csúcstechnikát dobálnak ma az ember után már egy belépő váznál is (elég megnézni egy 10-12 éves digit vág képességeit). Ez pedig azt hozza, hogy mindenki akinek van kedve ki tud menni, ki tudja magát próbálni, ezerszer újra nekifutni nem kerül vagyonokba (mint a nyersanyag, és az előhívás került a filmes világban), és ettől persze sokan megcsömörlenek.

"nem hiszem hogy tanulható, vagy szerkesztés nélkül menne. "

Nem hinni kell, hanem kísérletezni, gyakorolni, ötleteket meríteni mások írásaiből és képeiből.

"Nem fogják megvárni amíg beállítgatja az ember a fényeket, kipróbál 3 féle pózt és csinál 20 képet."

Annyit hozzátennék, hogy 1 adott kép mögött alkalomadtán többtucatnyi póz és többszáz kattintás is lehet. Többek között abban is különböznek a fotósok, hogy míg pl egy kezdőnek fontos minden kép és saját gyermemekeként dédelgeti, addig egy rutinos róka kíméletlenül kigyomlálja ezt a többszáz képet és meghagy belőle 10-et, de a kiállításon már csak egyet fogsz látni, mégpedig a legjobbat.

És igen, rovarokra az éjjeli hűvös és a megfelelően terelt vakufény nagyon hatásos :)

"Annyit hozzátennék, hogy 1 adott kép mögött alkalomadtán többtucatnyi póz és többszáz kattintás is lehet. "

Így van. Elmegyek madarat fotózni, készül 300-400 kép, a 75%-át eleve kukázom komolyabb megnézés nélkül. Sorozat módot használok, jön a madár a beülőág felé, egy 10-12 képes sorozatból lesz egy csomó rosszul bemozdult, életlen, valami belóg, hülye szögben áll a szárnya, etc... A maradékot kezdem el egyáltalán átnézni, hogy mivel érdemes további utómunkát végezni.

Van persze úgy, hogy arányait tekintve sok jó képem születik, van olyan is, hogy egy sem. Egy statikus témánál valamivel jobb a helyzet.

Az arányokon természetesen lehet javítani jobb szaktudással, akár olyan téren, hogy a gépet kezeld jobban, akár olyan téren, hogy hogyan helyezkedsz, milyen szögből látsz rá a témára, etc, és jobb felszereléssel (azért nem mindegy, hogy azt a repülő dögöt egy 7D vagy egy 700D AF rendszere próbálja követni, ahogy az sem mindegy, hogy az objektív mennyire partner ehhez, hogy valami lassú öreg mikromotoros cucc, vagy egy gyors üveg).

És ez nem csak ilyen amatőr bénázás. Volt szerencsém együtt fotózni ETF győztes fotóssal, mint a géppuska kattog a kezében a gép, de még nála is a képek nagyobbik része a teljesen kuka kategória, a maradékból pedig egészen kevés olyan, ami tényleg vállalható (értsd, egy amatőr vigyorogva kirakja fotózzra, de azért nem igazán jól sikerült fotó).

Egyébként pályázaton ha kétség merül fel egy kép egyediségével kapcsolatban, akkor szokták is kérni, hogy mutasd be az eredeti ROW-t, meg a sorozat többi részét. Mert ugye az tényleg ritka, hogy valaki egyetlen kockát kattintott el, és azzal elkapta tűélesre a jégmadarat, amint suhan a víz felett (ha valakinek netán mond valamit ez a sztori).