Ha egy villámvédelmi elektronikával nem rendelkező eszközt villámvédelemmel ellátott csatlakozó aljzatba dugva használunk, akkor így megoldottnak tekinthetjük az eszköz védelmét?

Egy normál hasonló kialakítású hálózati elosztó villámvédelem nélkül ennél jóval drágább. Az ilyen olcsóbb kategóriában jó esetben van egy szikraköz, ami túlfeszültségnél átüt, zárlatot okoz, a zárlat miatt kiold a beépített biztosíték, vagy az épület túláramvédő automatája, így védi az eszközt. Azonban ez nem védelem, a villámhoz képest nagyon lassú, csak arra jó, hogy tönkremenetel után ne gyulladjon ki és égjen le az egész épület.

Ilyesmi szobai hosszabbítónál láttam már olyat, hogy a "villámvédelem" belül egy sima kábeles átkötés volt.

Nem!

A túlfeszültség védelem a túlfesz ellen úgy véd, hogy csökkenti a védett készülék túlfesz okozta meghibásodásának esélyét.

Ebből két dolog következik.

Az egyik az, hogy 100%-os védelem nincs.

A másik meg az hogy nem mindegy mennyire csökkenti ezt az esélyt.

A túlfesz védős hosszabbítók is valamennyit érnek, de a hatékony védelemhez ennél sokkal többre van szükség.

Több lépcsős védelem. Pl. az épület betáplálásánál nagy áramú levezetők, stb.

Utána lehet nézni, drága és összetett dolog a jól kiépített védelem.

"Mennyire lehet jellemző a 40-50 éve épület családi házakra"

Semennyire. 99.99% hogy akkor nem lett kiépítve túlfeszültség védelem.

"van érintésvédelmi relé."

Az jó, de teljesen más a feladata. Egyáltalán nem véd túlfeszültség ellen. Feladata a halálos áramütés esélyének csökkentése (bizonyos körülmények megléte esetén).

"Számomra eddig a villámvédelem az épületek tetején elhelyezett és a földbe levezetett fémszerkezetet jelentette."

Igen azt jelenti.

A túlfeszültség védelem másik történet. Annyi az összefüggés, hogy hálózati túlfeszültséget (ami károsíthatja az éppen bekapcsolt készülékeket) villámcsapás közvetlen vagy közvetett hatása okozza a leggyakrabban. De más oka is lehet.

Túlfeszültség miatti károk villámvédelemmel (villámhárítóval) ellátott épületben is keletkezhetnek! A villámvédelem célja nem a készülékek megóvása, hanem az épületben keletkező károk esélyének csökkentése (pl. tűz).

Szerintem legalábbis :)

"Mennyire lehet szükséges egy a fentiek szerinti, miénkhez hasonló családi házban olyan villámvédelmi megoldás"

"Számomra eddig a villámvédelem az épületek tetején elhelyezett és a földbe levezetett fémszerkezetet jelentette."

Az csupán a közvetlen villámcsapás levezetése. De ezen kívül vannak úgynevezett másodlagos hatások. A villám szempontjából kétféle csoport van. Ahova már becsapott, és ahova majd fog.

[link]

Ez a #3 kiccsávó vajmi keveset tud a témáról. Ezekben nem szikraköz van, és ami van, az nem lassú, hanem megfelelően gyors. Ettől persze még a villámnak csak a közvetett hatásai ellen véd: a közelben lecsapó villám által a vezetőkből alkotott hurkokban indukálódott feszültség vagy áramot fogja meg. Amennyiben előfordulhat, hogy a villámáram lényeges része eljut a konnektorodba - ez a veszély akkor valós, ha a házatokon van külső villámvédelem, vagy a villamos ellátást szabadvezetéken kapjátok - akkor kell a három fokozat, és akkor nem is ez a hosszabbító kéne, hanem praktikusan egy gyártónak a három fokozata. Családi háznál jelentős az esély a szabadvezetékes táplálásra.

Azonban a három lépcsős védelem kiépítésének költségeit saccoljuk meg 200 eFt-ra, kérdés, a kütyüd mennyibe került. Mert ha 40 eFt-ba, akkor ne építtess ki tólfeszültségvédelmet, hiszen ha ötször kell új kütyüt venned, akkor sem nyertél még semmit. Már persze, ha egy kütyüd van.

Az egyik praktikus eljárás, ha ezen gondolkozol, az OBO és a MABISZ által összegyakott ajánlót megnézni:

[link]