Hogyan tovább, ha a belépőszintű fényképezőgépem a 18-55-ös kit objektívvel már nem vagyok megelégedve?
Jó fényviszonok közt nincs nagy problémám. Viszont egyre többet használnám fényszegény környezetben.
Sajnos ilyenkor az autofókusz szinte már használhatattlan. Ha talál is fókuszpontot, akkor is életlen lesz a kép.
Tudom a legegyszerűbb megoldás, hogy vigyek fényt. De ez sajnos nem lehetséges. Ahogy a záridővel se javíthatok, mert akkor a téma bemozdul.
Milyen lehetőségem van a "feladatra", ha "kevés" a pénzem.
Ami kellene az egy jó af rendszerrel megáldott fényképezőgép és hozzá fényerős fix objektív.
Köszönöm.
Nem csak a legegyszerűbb, de a legjobb megoldás is a vigyél fényt.
Mozgó témát sötétben máshogy nem fogsz tudni lefényképezni, a fizika az fizika.
Lehet bohóckodni az 50mm f1.8-cal, az olcsó, de azzal is maximum két fényértéket nyersz, ami nem sok.
Emelheted az ISO-t, de az égbe azt sem tudod, mert több lesz a képeden a zaj mint a hasznos információ.
Nincs varázsszer, nincs csodakamera. Ha fény kell, akkor fényt kell csinálni. Pont.
Hát, én egy olyan együttfotózóknak vagyok a tagja, akik elég sötétben fotóznak. Ők mind nagy fényerejű objektívekkel bohóckodnak. :D Az átlag persze inkább a 70-200/2,8-as zoom. 2 fényérték az ugye rengeteg tud lenni.
Sajnos a sötétben fotózási képesség drága mulatság, mert kell hozzá egy olyan gép, aminél az ISO-t magasra lehet pöckölni. Ezek általában fullframe gépek. És a nagy felbontás sem hátrány, például van a Sonynak a 40 Mp-s FF gépcsaládja, 40 MP-n a zajcsökkentés sikeresebb, és a zaj egészen frankón tud kinézni.
Ha a témának a fontos részei olyanok, hogy mondjuk F2.0 és 1/250 mellett az ISO 25600-al ki van exponálva, nagyjából az a limit - manapság. Mozgásról szólva, mert az átlagember számára megfizethető 100/2.0 vagy 135/2.0 objektívekkel még az 1/100 időt is ki lehet tartani.
Az AF is lassul persze, de a nagy fényerő azon is segít, mert nagyobb eltéréseket kell elemeznie. Végső kétségbeesésben át kell állni követőről az egyszerire, az mindig egy fokkal rosszabb körülmények között is teljesít.
Mert a fizika az fizika.
Az a baj, hogy a fotóalany(ok) bohóckodnak és nem bírják kivárni amíg sikerül a fókuszt megtalálni. (Legalább az "őszinte mosoly" megvan, mert röhögnek a gépem lassúságán.)
Annyira korom sötét nem volt, mert 1/125 záridő mellett az ISO 800 és 3200 között elég volt. Fényt pedig nem tudok vinni max vakut, ami pedig az autofókuszon nem segít.
Megfizethető objektíveket néztem már, csak nem tudom melyik vázat lenne érdemes vennem. Mert pl Sony E-re és Canon M-re van "olcsó" sigma 30m f1.4, fujira pedig 35mm f2. De gondolom itt is az olcsóság az af rovására megy. FF vázon még nem gondolkoztam, mert valószínűleg egy havi fizetésem rámenne egy obira.
Mindegy, a képeket elfogatták. (Lehet csak én akarok túl sokat. :)) Ők kaptak egy pár képet amit valószínüleg kinyomtatnak és akkor nem tudnak belenagyítani, én meg szereztem tapasztalatot, hogy ezt még nagyon gyakorolnom kell.
Azt azért tegyük hozzá, hogy nagy blende nyílásnal az objektívek élessége általában gyatra.
Főleg az olcsóbbaké.
Így nem fog minden problémát az sem megoldani
Portrénál a kis mélységélesség is gond lehet
Mert azért az orrától a füléig élesnek kéne lennie...
Tegyük nyugodtan hozzá. Ezekkel együtt élve fényképeznek meglehetős sötétben. Ami például a Canon 70-200/2,8 második változatát illeti, gyakorlatilag nincs különbség teljes nyílás és a legjobbra rekeszelt között. A Canon 50/1,8-nál van, de 1,8- on is a very good tartományban van (legfeljebb 4-re rekeszelve csillagászati magasságba emelkedik) a felbontás.
Portrénál meg ha a szeme éles, fülénél és orra hegyénél elmegy egy kis homály - pláne, hogy kevés embernek hibátlan az orra bőre.
Bármit is mondasz, létezik kevés fénynél fényképezés. :D
a fényerős obiknál akkor okoz gondot a kis mélységélesség, ha nem jó helyre kerül. ha a szem éles, akkor nem gond, hogy az orra meg a füle nem éles. viszont, ha a füle vagy a válla lesz éles, akkor a szeme nem, és az már gond. ezért is olyan nagy dolog, hogy az újabb MILC-eknél már jól működik a szem követő AF, mert így tényleg az lesz éles, aminek kell. pláne régebbi DSLR-ekkel meg irtó sok szívás van vele, hogy nem oda élesít, ahova szeretné az ember - főleg, ha még kapkodás és az élesség találással szenvedés is van, mint a kérdezőnél.
az olcsóbb vázakban nem csak a kép érzékelő mérete és felbontása szokott kisebb lenni, hanem az AF szenzoron is kevesebb a kiválasztható AF pont, sőt ezek minősége is eltérő szokott lenni. még azonos gépnél sem minden AF szenzor egyenrangú. vannak nagyobb érzékenységű kereszt szenzoros AF pontok, amik lényegesen érzékenyebbek, mint a többi. minél drágább és komolyabb egy gép, annál jobb az AF rendszer érzékenysége, gyorsasága és pontossága is, meg annál több a nagy érzékenységű AF pont is.
a zaj és érzékenység tekintetében viszont a nagyobb felbontás pont hátrány inkább. ugyanis minél több képpontot zsúfolnak az érzékelőre, annál kisebb egy egy pixel felülete, így kevesebb fény esik rájuk és ettől jobban zajosodnak.
kisebb méretű szenzornál ez fokozottan igaz, mert mégkisebb szenzor felület oszlik sokmillió pixelre. ezért a full frame érzékelők általában kevésbé zajosak. persze mindenféle technológiai fejlesztésekkel igyekeznek ezt egyre jobban kezelni, de úgy érzem, hogy a kérdező nem a legújabb gépekben gondolkodik.
"Fényt pedig nem tudok vinni max vakut, ami pedig az autofókuszon nem segít"
már hogyne segítene a vaku az AF-en is? minden komolyabb, az adott rendszerhez készült vakuban (sőt a villanót nem tartalmazó vaku távkioldókban is) van beépítve egy AF segédfény, ami szabad szemmel nem látható infrával megvilágítja a fotótémát és ezzel pont elég segítséget ad a nem csak látható tartományt érzékelő AF szenzornak, hogy könnyebben találjon élességet.
sőt a legtöbb amatőr vázban magában is van egy AF segédfény, ami egy kis fehér fénnyel megvilágítja a témát, hogy könnyebb legyen az élesség állítás. ezt a látható AF segédfényt mondjuk ajánlott olyankor kikapcsolni, ha színpadi produkciókat, közönség előtt zajló előadásokat, vagy állatokat fotózol, hogy ne zavarj vele másokat, de amikor egy leszervezett portréfotózáson vagy rossz fényviszonyok között, akkor azért érdemes bekapcsolni, mert sokat tud segíteni, különösen, ha más megoldásod nincsen rá.
hasonló célt akár egy kisebb vagy nagyobb és erősebb zseblámpával is elérhetsz. megvilágítod a témát, amíg talál élességet a géped, aztán lekapcsolod és kiexponálod a természetes fényeket. vagy persze akár hasznosíthatod a képeden a mesterséges fényt is - bár ilyenkor a színhőmérsékletek nagyon el tudnak térni, érdemes a mesterséges fényforást színszűrő fóliával a környezeti fényekhez igazítani, vagy akár állítható színhőmérsékletű videós lámpát használni, hogy ezzel se legyen gond.
ilyen helyzetben (is) jól tud jönni, ha nem a gyári alap beállítás szerint félig lenyomott expogomb állít élességet, hanem egy külön gombra (általában hátul a csillag) van beállítva az élességállítás és az expo gombbal csak exponálsz. így külön gombnyomással tudod indítani és megállítani az automata élességállítást, amikor megvilágítod a témát és külön tudsz exponálni, miután az AF segítésére használt fényedet kikapcsoltad. illetve ha már megvan az élesség és nem nyomkodod az AF gombot többet, ugyanazzal az előre beeállított élességgel bármennyi képet tudsz készíteni anélkül, hogy minden képnél újra keresné az élességet a gép, hiszen (elvben legalábbis) egyszer már jól beállítottad az élességet és ha a gép nem mozdult el sokat, akkor az élesség ugyanott van (minimum nagyjából, de még így is jobb lehet, mint minden alkalommal újra keresgélni).
illetve ha van live view a gépeden, pláne ha élőkép közben még élességet állítani is tud (az újabbaknál egyre jobban megy, a régebbiek közt van, ami egyáltalán nem is tudott AF-et élőképnél), akkor érdmes megpróbálni a fókuszálást is élőképnél, mert van olyan gép, aminél az élőkép AF akár pontosabb is lehet kevés fénynél, mint a normál AF, illetve manuális élesség állításban is sokat segíthet az élőkép, hiszen jobban látod, hova állítod az élességet. illetve élőképnél általában még bele is lehet nagyítani a képbe, hogy jobban lásd a részletek élességét.
a filmesek a mai napig mérőszalaggal és manuálisan állítanak élességet. lemérik, hogy milyen távol van a színész a kamerától és beállítják az objektíven ezt a távolságot (mondjuk nekik emiatt sokkal pontosabb is a távolság skála az objektíven). akár ez a módszer is alkalmazható gyenge fényviszonyok között. van amikor az AF sokat segít, de amikor nem megfelelőek a körülmények az AF használatához, akkor a manuális élességállítás jobb erdeményt is adhat.
egyébként az AF gyorsaság és pontosság szűkre leblendézve is jobban működik egy nagyobb fényerejű objektívvel, mert az AF tág rekeszen használja, csak az exponáláshoz ugrasztja be szűk rekeszre. szóval az 1.8-as objektívvel f16-on fényképezve is f1.8-on állít a gép élességet és csak exponálni fog f16-on, ami mindenképp jobb AF teljesítmény szempontjából is, mint a 18-55-nál az f3,5-ös legjobb érték.
(persze csak, ha modernebb, elektronikus blende beugrasztású objektívet használsz. a régi manuális objektíveknél neked kell gondoskodni róla, hogy tág blendén állíts élességete és csak utána tekerd szűkre a blendét - viszont ezeknél eleve nincs AF, szóval nem számít a kérdezőnek).
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!