Ha a 45AH-s autó akkumra rákötök egy napelemet ami 8-12 órán át tölt naponta kb.100 mA-el, akkor kell rá fesz. Szabályzó vagy ez annyira gyenge, hogy úgysem fogja túltölteni?

Autóakkut szoktam tölteni szivargyújtó-aljzaton keresztül párszáz mA árammal, ami hosszabb állás esetén az önkisülés, riasztó stb. kompenzálását szolgálja, illetve egy éjszaka alatt indítóképesre hozza az akkut.

Viszont túltölteni soha nem bírja, több nap alatt sem.

De figyeld meg méréssel, 14,4 V a vízbontási határ, ezen a szinten csak átmenetileg legyen.

13,6 V a tartófeszültség, amin sokáig maradhat.

Nos, a kérdésed világosan elárulja hogy fogalmad sincs a témáról. Inkább olvass utána a fizikai háttérnek.

Mellesleg egyértelmű, hogy ahhoz hogy tölteni tudj, a napelem feszültségének nagyobbnak kell lennie. Mivel a töltődés feszültség emelkedéssel jár, ezért a töltő-feszültséget is mindig növelni kell. Feltéve persze, hogy konstans árammal akarod tölteni. Ezt hívják áram-stabilizátornak, vagy áram-generátornak.

Szerintem itt egyes válaszolóknak nem sok fogalma van a napelem sajátos karakterisztikájáról.

Pont ilyen esetben (relatív kis áramú töltés) a napelem áramgenerátoros jellege kiválóan kihasználható, elektronikus szabályzó nélkül is.

Csak a diódáról sem kell megfeledkezni, hogy sötétben visszafelé ne menjen az áram, ami lemerítené az akkut.

Meg nyilván a feszültség legyen nagyobb, de ilyen napelemet lehet rendelni Kínából, ami pont ólom-savas akkuhoz van méretezve.

Tehát ismét hangsúlyoznám, hogy ez az akkuhoz képest kis töltőáramok világára igaz.

Elpazarolni egy szabályzóra?

Erre mit "pazarolsz"?

[link]

51 %-os troll már megint kezdi.

Kicsit otthon lennél a témában, akkor tudnád, hogy napelemeknél legfeljebb söntszabályzót szoktak alkalmazni, amikor relatív kis áramról, illetve töltési teljesítményről van szó, de a napelem képes lehet túltölteni és ez ellen akarjuk védeni az akkut.

Ilyenkor a csúcsra töltés után (a küszöbfeszültség felett) a napelem által feleslegben termelt energiát a söntszabályzó egyszerűen elfűti

Amit linkeltél, butaság is lenne, az adott esetben.

Mi a francnak korlátoznád az áramot és milyen értékre?

Csak tételezzük fel, hogy egy kis napelem legfeljebb 100 mA áramot képes leadni egy ilyen feszültségű akkura.

Igen, számít a feszültség is, ha ismernéd a napelem munkaponti görbéjének sajátosságait, más a hatékonyság rövidzárban, vagy amikor túlzottan felszalad a kapocsfeszültség.

De a 12 V-os ólomsavas akkuhoz méretezett kis áramú napelemek eleve olyan feszültségűek, hogy nagyjából az optimális munkaponton dolgozik, az adott akkura.

Te olyan okos vagy, a lehetséges 100 mA-t lekorlátozod mondjuk 50 mA-re, de minek?

Lekorlátozod 200 mA-re, de minek?

Ráadásul linkelsz egy lineáris, disszipatív szabályzót, ahol a tranzisztoron eső feszültség és az áram szorzata konkrét veszteséget képez.

Minek?

Gratulálok!