Hogyan működnek a mérőátalakítók?

Passzív, tehát külső energiaforrást nem igényel.

Működtetéséhez meg tudni kell csomó paraméterét az adott mérőátalakítónak.

Milyen mérőátalakítók? Gyakorlatilag a teljes "nem villamos mennyiségek mérése" c. könyvtárnyi irodalom erről szól. A kérdés mit-mibe kell alakítani. Pl.egy Barton cella nyomáskülönbséget alakít át elmozdulássa (ez utóbbi már egyszerűbben mérhető). De van olyan mérőátalakító is amelyik pl. egy vízfolyás vízhozmát (pl. m3/perc) alakítja át vízszint változássa (mm). És még lehetne sorolni kb. fél évig. Gyakorlatilag az összesnek az a lényege, hogy valami "nehezen mérhető" mennyiséget egy (lehetőleg csak attól függő) de már könnyebben mérhető mennyiség alakít. Még az sem kell, hogy lineáris legyen, csak annyit várunk el, hogy a technikailag "érdekes" tartományban egy kölcsönösen egyértelmű függvénnyel lehessen "leírni" a viselkedését (pl. a 12 fabatka/szökőév minden 15 körte legyen, és ha 15 körtét mértem akkor az mindig 12 fabatka/szökőév legyen).

"elméletileg" bármely fizikai mértékegységből bármibe alakító mérőátalakító létezhetne (bár a legtöbb vagy nem elkészíthető /ergo nem létezik/, vagy teljesen értelmetlen lenne). A nehézség, hogy megtaláljuk azt ami egy adott feladatnál célszerű. Pl. ilyen a fent említett Barton cella, amelyik arra jó, hogy magas nyomás tartományban lehet vele pl. egy mérőperemen nyomáskülönbséget mérni, nagy pontossággal.

Nagyon sok mérési elv van, ezeknek utána tudsz olvasni a neten. Itt jelen esetben hosszú lenne leírni, mert ,ár nem olyanok mint régen, hogy analóg áramköröket tartalmaztak.

Ma már szinte egytől egyik egy kis számítógépet tartalmaz.

Legelterjedtebb kommunikációs protokolljuk a 4-20mA-es kimenetre ültetett HART protokoll, de vannak profibuszos, Fieldbuszos protokollal kommunikálók is.

Jelenleg a leggyakrabban használt mérések mennyiségmérésre, a Vortex, Coriolis, indukciós stb.. elven mérő készülékek és egyre kiszorulóban vannak a nyomásesésen alapulók, a mérőperem, a venturi, a pitott cső stb...

Hőmérőnek Pt 100, 500, 1000, aztán a hőelemek és termisztorok tömérdek fajtája.

Ez csak egy pár a sok mérési elvből, ezeknek mindnek más az általad említett "mérőátalakítója"

Az elvekről szép irodalmak vannak róluk a neten.

Viszont a pontos áramköri megvalósuláshoz, nem fogsz hozzáférni sehol sem.

Zzzoli 16:56-os válasz.

Ne keverjük már a mérőátalakítót a távadóval! A válaszodban rendesen összekeverted a két funkciót. A Hart, 4-20mA, fieldus és társai azok mind a távadó funkciót takarják. Maga a mérőátalakító a távadó "technológia" felöli oldalán van, míg amiről itt zagyválsz az a távadónak az "automatika" felöli oldalán van. Ugyanígy a DSP mikroproci amit írtál szintén a távadónak az automatika felöli oldalán van. És azért még mindig van rengeteg olyan mennyiség ami közvetlenül nem mérhető, és oda még kellenek a "mechnaikai" mérőátalakítók. Azt senki nem állította, hogy ezek nem változnak, nem fejlődnek, de jelenleg még mindig van egy halom közvetlenül nem mérhető mennyiség. Gondolok itt ilynre, hogy egy megrakott vasuti tehervagon tömegét még mindig nem tudja egyetlen egy IC sem lemérni közvetlenül.

Hogyne tudná a tehervagon tömegét 1 IC lemérni, ne tudd meg a Metler Toledónak milyen mérlegei vannak már :-)

6 nyúlásmérő bélyeg meg 1 IC :-) és 10 kiló pontossággal megmér 100 tonnát :-)

A zagyválás meg a sok pálinka miatt volt, de a hólapátoláshoz meg kell a pálinka, látom Te városi gyerek vagy :-)

Fieldbus, na mind1, jó igazad van, ezek távadók, de a kérdés se volt túl konkrét sem meg túl komoly sem, így gondoltam írok rá egy zagyva választ, bocs nem kellett volna belátom. Na iszok az egészségedre egy jó szilvát :-)

Majd hétvégén! :-)

Zzzoli 21:34.

Pont ott van a mérő átalakító a példádban (ami korábbi hozzászólásod szerint nem kell már, mert az IC elintéz mindent), értelmezzük amit írtál:

"6 nyúlásmérő bélyeg meg 1 IC" Én amit írtam: "megrakott vasuti tehervagon tömegét még mindig nem tudja egyetlen egy IC sem lemérni közvetlenül".

Tehát a te általad felhozott példában az szerepel végy egy IC-t és még 6 db. nyúlásmérő bélyeget. Ha jobban értelmezzük (és ehhez magyarul kell tudni, még műszakinak sem kell lenni), akkor "nyúlásmérő bélyeg". De mi tömeget akarunk mérni, hogy lesz a tömegből nyúlás? Nekem ez képzavar lenne ha nem tudnám, hogy létezik olyan, hogy rugalmas alakváltozás amely alakváltozást a testre ható erő biztosítja. Azaz a tehervagonunk tömege a gravitáció hatására erő formájában jelentkezik (első "átalakítás", hiszen nem a tömegét mérjük, hanem azt az erőt ami a tömegétől függ F=m*g, tehát az elős "mérő átalakítónk" maga a gravitáció amikor a tömegből "erőt" csinál). Utána ez az erő hat a sínre, asztalra bármire és ott rugalmas alakváltozás történik, azaz az erő hatására mechnaikai deformáció következik be (azaz erő -> elmozdulás) és ezt az elmozdulást alakítja villamos jellé a nyomásmérő bélyeg. Amely jelét már valóban egy darab IC fel tudja dolgozni. Azaz ennek a mérésnek során (tömeget azaz kg-ot mérünk) a következő mérőátalakítók kellettek: tömeg -> erő -> elmozdulás -> villamos jel -> egy "kis" számítás -> eredmény (esetleg ezt bevisszük egy távadóba, és az szépen elmegy az automatikáig). És meg tudjuk mondani, hogy hány kg a vasúti teherkocsink, de a tömegét közvetlenül továbbra se tudjuk mérni, hanem a tömeggel arányos jeleket többszöri "átalakítás" után tudtuk megmérni.