Kismegszakítót nem tudom visszakapcsolni ha zárlat van. Ezt hogy oldják meg hogy a kapcsoló nem zárja vissza az érintkezőt addig?

7. 8.:

1./Műszaki értelemben olyan nem létezik, hogy "majdnem azonos". Valami vagy azonos vagy nem. Ha nem azonos akkor meg kell vizsgálni mi a különbség, és a különbség miben jelentkezik, mi a hatása. Például itt a teljes lekapcsolási időt vizsgáljuk zárlatra kapcsoláskor. Az a "majdnem" kihathat-e erre vagy sem?

2./ Továbbra is állítom, ahogy korábban a 4. válaszoló, illetve én magam is írtam a 6. válaszban, valamint Sztrogoff kolléga írta a 10.-ben, hogy megbízhatóan a zárlatra kapcsolás után az általad említett 4-5ms-nél hosszabb idő lesz szükséges a lekapcsolásra. Szerintem elvi szinten sem lesz képes egy kismegszakító bármilyen helyzetben 4-5ms alatt lekapcsolni. Pont ezért adnak meg a gyártók ennél nagyobb időt, illetve a szabvány is nagyobb időt ad meg. Fontos, hogy itt zárlatra kapcsolásról beszélünk, nem egy állandósult állapotban bekövetkező zárlati leoldásról beszélünk.

3./ Mi a különbség a között, hogy egy már bekapcsolt (állandósult) állapotban következik be egy zárlat, vagy egy zárlatra kapcsolás között? Ezt ha valóban értesz a "villanyhoz" (és ezt pökhendi, kioktató stílusod alapján feltételezem, hogy legalább azt hiszed, hogy értesz hozzá) akkor magad is el tudod képzelni.

4./ Háztartási környezetben ritkán találkozunk "ideális fémes zárlattal", legalábbis én még nem láttam olyat. A gyakorlatban kialakuló zárlati hibahelynél van egy impedancia, amelyik korlátozza a zárlati áramot. Azért az belátható, hogy a zárlati áram detektálási ideje függ a zárlati áram nagyságától (mágneses gyors kioldó). És itt (remélem fogalmazási hiba miatt), de nagyon félre érthető amit írtál: "Csak az egyiknél a kioldást egy bimetál vagy egy zárlatiáram-tekercs végzi, a másiknál meg egy leoldórelé tuskéje üti ki a mechanikát." A mondat helyesen úgy hangzik bimetál ÉS zárlatiáram-tekercs. Mert mindkettő be van építve a kismegszakítóba, és az fogja a leoldást végezni amelyik gyorsabb.

5./ Mi történik egy zárlatra kapcsolásnál? A védelem szempontjából a legkedvezőtlenebb eset az amikor nullátmentnél történik a kapcsolás. A kezelő elkezd bekapcsolni. Az érintkező összezár. És az áram még nem indul meg (hiszen azt mondtuk, hogy ez a pillanat a nullátmenet), a feszültség (abszolut értéke) növekszik, az áram még mindig nem indult meg, majd egyszercsak megindul az áram (itt eltelt egy kevés idő). Ahhoz, hogy az érzékelő elektromágnes megfelelő gerjesztési állapotba kerüljün megfelelő áram meredekség szükséges, ez csak azután alakulhat ki, hogy már folyik áram. Ha nagyon nagy szerencsénk van akkor a táplált fogyasztóban van vasmagos tekercs mert akkor az rövidzárból indul, de ha csak a vezetékhálózat és az "ohmikusnak látszó" fogyasztókat nézzük (és mivel itt egy nem ideális fémes zárlat a "fogyasztó" azt tekinthetjük tisztán ohmosnak, de vasmagos hellyetesítőkép nem szükséges) azok a bekapcsolási folyamat alatt is induktivak (légmagos tekerccsel közelíthető, amelyik tranziens és szubtranziens reaktanciája is induktív jellegű, arról most nem beszélünk hogy mi van ha egy trafó és/vagy motor esetén nézzük a tranziens és szubtranziens reaktanciákat). Tehát a fogyasztónk tisztán soros ohmos-induktív jellegű lesz, így az áram lassan fog megindulni, és az áram meredekségét ez fogja meghatározni (fontos, hogy még mindig zárlatra kapcsolásról beszélünk). Itt figyelembe kell venni, hogy 10msec a félperiódus ideje (mindegy, hogy a + vagy a - félperiódusban vagyunk, a viselkedés a nullátmenet környékén azonos, és fontos, hogy a rendszeren 0 volt a kezdeti energia, mert korábban zárlati leoldás történt, és zárlatra kapcsolunk). Majd amikor mindenfeltétel adott elindul a mechanika és elkezd lekapcsolni (itt elhiszem, hogy a mechanika repülési ideje 4-5msec, mert nem mértem). A lekapcsoláskor villamos ív keletkezik a kismegszakítóban (még tisztán ohmos hálózat esetén is, azonban itt biztosan ohmos-induktív a hálózat) és amíg az ív ki nem alszik addig az áram fenn fog maradni (ez váltakozó áram esetén gyakorlatilag a következő nullátmenetnél be fog következni, ha nem gyújt vissza, amire akármilyen oltókamra van a kismegszakítóban van esély, bár törekszik rá minden gyártó, hogy lehetőleg ne gyújtson vissza az ív /áram nullátmenete, amely az ohmos-induktív jelleg miatt késhet a feszültség nullátmenetéhez képest, és abekapcsolás a feszültség nullátmeneténél volt/ így az ívoltás idejével hosszabb lehet a bekapcsolt idő mint a 10msec-es félperiódus idő.

6./ A képbe az utcavégén lévő trafó szubtranziens viselkedése nem nagyon fog beleszólni, mert akkor is működnie kell a dolognak, ha az utca végén vagyunk, és egyedül csak a mi kismegszakítónk és zárlatunk az egész fogyasztó az utcában. A korábban idézett karakterisztika szerint egy elterjedten használt C16-os kismegszakítónak 160A-s zárlati áramot is meg kell szakítania 20msec környékén. Ez a 160A-s zárlati áram az utca végén lévő 630kVA-s trafó szempontjából üzemi áram, és hiába gyors nem igazán jelentkezik tranziensként.

7./ Ezek alapján fuss neki még egyszer annak, hogy mennyi köze van a kérdésnek ahhoz, hogy a mechnaika repülési ideje 5msec.