Kismegszakítót nem tudom visszakapcsolni ha zárlat van. Ezt hogy oldják meg hogy a kapcsoló nem zárja vissza az érintkezőt addig?

Jó az a néhány tíz ms 4-5 ms-nak is, nagysebességű videón meg lehet nézni, milyen gyors egy ilyen mechanika.

De ki is lehet mérni egy jobb tárolós oszcilloszkóppal, meg is tettem, tényleg ilyen gyors.

Az, hogy hány ms az a zárlati áram nagyságától és a kismegszakító jelleggörbéjétől is függ. Egy ma általánosan használt "C" jellegörbés kismegszakító esetén a "gyors" (zárlati fokozat) 5-10x áram között 20msec-et kell tudnia. Szintén sok helyen használt D jelleggörbe esetén a 20ms kioldási időhöz 10-20x áram tartozik (az áram tartomány két vége a hideg és a meleg állapot). 10msec kioldáshoz 6-11x illetve D-nél 12-22x áram. Ennél rövidebb időt egyetlen gyártó sem ad meg.

Ennél kisebb kioldási idő már a "véletlen" tartományba esik. Ne felejtsük el, hogy a hálózati frekvenci 50Hz, azaz egy félperiodus 10msec. Ha sikerül véletlenül pont a 0 átmenetnél kapcsolj a zárlatra akkor kell egy idő amíg eléri a zárlati áram a kioldási értéket. Tehát a korábbi válaszoló helyesen írta szerintem a néhány 10ms időt, mert ami ennél kisebb az ott már "szerencse" kérdése is. Arra nem lehet műszaki rendszert méretezni, hogy "kicsi az esélye, hogy a null átmenetnél kapcsol". Természetesen ha a csúcs környékén kapcsol (aminek úgyannyai az esélye mint a nullátmenetnél) akkor rövidebb lesz ez az idő, de nem véletlen, hogy a gyártók és a szabvány is 10msec-nél abba hagyja az összes karakterisztika rajzolását, mert ami az alatt van az már lottózás és nem műszaki tudomány.

Vitatkoznom kell veled, mechanikailag a bontó mechanika szempontjából egy áramvédő kapcsoló és egy kismegszakító majdnem azonos. Csak az egyiknél a kioldást egy bimetál vagy egy zárlatiáram-tekercs végzi, a másiknál meg egy leoldórelé tuskéje üti ki a mechanikát.

A leoldórelére adott impulzus után a mechanika repülése és az áram megszakadása 100-ból 100 esetben 4-5 ms között bekövetkezett. És mivel ez nem katalógus, nem vélemény, hanem én végeztem a mérést, ténynek tekintem, és a vitát feleslegesnek tartom.

Szerintem te vagy az, aki a múltkor is belement ebbe a zsákutcába, hogy a megkövetelt értékre azt mondtad, azok nem helytállóak, mert te rövidebbeket tapasztaltál. Miközben senki sem állította sem akkor, sem most, hogy a készülék a megkövetelt értékek idejét kihasználja, hanem azt, hogy annyi a követelmény.

De ha már itt tartunk, akkor pontosítsuk, a 4-5 ms arra vonatkozik, mikortól a mechanika elindul? Érdekes műszaki feladat lehetett ezt nulla idő alatt (mármint a 4-5 ms-hoz képest lényegesen rövidebb idő alatt detektálni). Viszont akkor még hozzá kell tenni azt az időt, ami a zárlat időpillanatától a mechanikai indulásáig telik el.