Mit érzékel a mozgásérzékelő egy olyan helyiségben, ahol vaksötét van?

Pontatlanok voltak páran, ne maradjon így fenn az oldalon.

Mozgásérzékelő kétfajta van, AKTÍV és PASSZÍV

Aktív,

ami kibocsájt valami jelet és ennek a "sugárnak" a megszakadása, vagy a mozgó testről visszaverődése okoz jelzést. Ilyen az infravörös fénysorompó, ami infravörös fénnyel dolgozik. Az éjjel látó kamerák zöme is úgy működik, hogy sötétben egy infra ledekből álló reflektor kapcsolódik be automatikusan, a kamerában egy kis elektromágnes egy optikai filtert a képszenzor eéőtt kicserél és a kép ettől kezdve FF-re vált.

Ilyen aktív eszköz az ultrahangos radar is, ami hallható tartomány feletti hangrezgésekkel megy, lásd pl. denevérek. Valamint létezik pl. mikrohullámú radar, ami GHz feletti frekvencián rádióhullámokat bocsát ki és a visszavert jeleket figyeli. (Lásd pl. repülőgép radarok, vagy multik ajtajain a közeledésre nyitó apró kis mikrohullámú mozgásérzékelők)

Passzív,

Amik kizárólag veszik a különféle jeleket, de önmaguk nem bocsájtanak ki semmit. Sokféle létezik ezekből is. Vannak hangérzékelők, amik lépések hangjaira, beszédre, szöszmötölésre, matatásra aktiválódik. Vannak üvegtörés érzékelők, amik az üveg jellegzetes csörömpölésére érzékenyek. Vagy pl. videojel mozgásérzékelők, amik a kamera által vett képtartalom megváltozására adnak jelzést. Ha a kamerához nem kapcsolódik reflektor, azaz nem bocsát ki fényt, akkor ez is passzív szenzor.

Vagy ott van a PIR nevezetű (=passzív infravörös) érzékelő, amik talán a riasztó rendszerekben a legelterjedtebbek. Ezek úgy működnek, hogy az emberi test hőtartományában érzékeny félvezető cellát tartalmaznak, ami egy szelénnel bevont fotoelektromos alkatrész. Az erről lejövő jelet két, eltérő értékű kondenzátorra vezetik.

Az egyik emiatt gyorsabban, a másik pedig lassabban tudja a feszültségváltozásokat követni. Így minél gyorsabb mozgás történik a hőszenzor előtt, annál erősebb, meredekebb feszültség különbség jelenik meg a két kondenzátor kapcsain. Ezt egy összehasonlító áramkörre vezetik, ami egy kis szabályozóelemmel előre megadott érzékenységi küszöb átlépésekor ad kimenetén jelzést.

A módszer hibája, hogy közelebb kisebb élőlények, távolabb pedig nagyobb testek idéznek elő azonos változást. Így téves riasztást eredményezhet, ha egerek, rovarok, pókok szaladgálnak a PIR szenzorok előtt, vagy akár meleg légáramlat, léghuzat (klíma, nyitva felejtett ablak, stb.) éri a szenzort.

Emiatt ezekből gyártanak kisállat védettet, vagy pl. kifejezettem "függöny infrát" is, szerintem viszonylag szerényebb sikerrel...

Ennek áthidalására létezik kombinált PIR szenzor is, ami (aktív) mikrohullámú radaros érzékelőt és (passzív) PIR szenzort is tartalmaz. Ezek az összetett szenzorok bonyolultak és drágák. Megismerni őket a jellegzetes, fémből készült szektorsugárzó antennáról és az alatta lévő PIR optikai szenzorok együttes meglétéről, valamint a közel dupla magas méretről lehet.

A kétféle detektor érzékenysége, látószöge külön is állítható, valamint riasztási kimeneteik logikai VAGY és logikai ÉS kapcsolatba is hozhatók, illetve egyik/másik detektor jele elnyomható igény szerint egymással. Áraikra jellemző, hogy míg egy PIR szenzor 3000Ft, egy PET-es verzió 5000Ft, egy radaros 12...13ezer, addig ezek a kombinált eszközök 16ezertől indulnak felfelé, határ a csillagos ég. Létezik belőlük szabadtéri kivitel is, de szerintem kültérre aktív eszközt érdemes tenni. Leginkább infra vagy lézer megszakításos fénysorompókat...

Léteznek költséges ipari, vagy katonai objektumvédelemre jobb eszközök is persze, de az átlag polgár ezekkel találkozhat leginkább.

Remélem, kielégítő volt számodra az információ.