Miért cserélik le a közvilágítási lámpatesteket?

[link]

A politikai hátterén kívül is vannak indokok.

Elvileg a LED kevesebbet fogyaszt, mégis jobban világít. Modernebb megoldás stbstb...

Az én városomban viszont hála a fentebb említetteknek, olyan lámpák kerültek föl, amiknek semmi szórt fénye sincs, emiatt nagyon-nagy kontraszt van az árnyékos és a fényes helyek között. Ezenkívül a balfäszoknak sikerül úgy beállítani, hogy este a városban is használni kell a napellenzőt, ha nem akarsz meghülyülni :D

hűha, tombol a tudatlanság ahogy elnézem...

ha bárki kicsit is értene hozzá, akkor nem beszélne ennyi ostobaságot.

kezdjük ott, hogy a LED nem izzó, hanem fényforrás.

közvilágításra pedig speciálisan kialakított ipari higanygőzös, vagy argon töltetű halogén fényforrásokat hasznának/tak.

na már most ezekhez nem kellett semmi vezérlő elektronika, mivel simán megbirkózott a feszültségingadozással.

viszont ellenben a LED technológia nagyon érzékeny bármi féle negatív vagy pozitív feszültség elváltozásra, plusz gyengeáramot használ nem pedig 220V-ot.

ezért egy vezérlőelektronikával ellátott komplett lámpatestet gyártanak, nem külön "izzót".

ha tudnátok azt is, hogy a LED technológia áramfelvétele körülbelül tizede egy hagyományos fényforrásnak, akkor azt is tudnátok hogy a töredékébe kerül csak az üzemeltetése.

és mivel minden településen az önkormányzatnak kell finanszíroznia a közvilágítás költségét, a helyi lakosok által befizetett adókból, akkor azt is tudnátok hogy költségmegtakarítás miatt csökkentik a tizedére a közvilágítás által felhasznált energiát.

mellesleg egy LED élettartama akár 20-25 év is lehet, egy hagyományos higanygőzös stb. fényforrás meg jobb esetben 4-5 év után veszít a fényerejéből, és 1-2 éven belül elhalványul.

bármelyik önkormányzat pályázhat LED technológiás közvilágításra, ez nem állami beruházás, és Orbán vejének semmi köze hozzá.

Gazdasági okokból cserélik le a meglévő (fénycsöves, nátrium, higanygőzös) lámpatesteket LED-esre, ez nem magyar sajátosság, hanem világtendencia. Csak nyugaton előbb kezdték valamivel. Azt, hogy melyik a gazdaságosabb közvilágításnál, bonyolultabb kiszámítani, mint az otthoni konyhavilágítást, ahhoz ismerned kellene pár információt (pl. nagy tételben mennyiért szerzik be a lámpatesteket, a LED fényforrások mekkora élettartamúak, mekkora a hatásfokuk, a meghajtóegységek élettartama, milyen gyakori karbantartást igényelnek a lámpatestek, teljesen nekünk kell-e finanszírozni, vagy kapunk rá uniós támogatást, stb.).

Biztosan végeztek számítást, hogy megéri-e átállni a LED világításra, és arra jutottak (mint az összes európai üzemeltető), hogy meg. Nyilván nem 1 év alatt fog megtérülni a beruházás, de hosszabb távon ez az olcsóbb. A közeljövőben valószínűleg az összes közvilágítási lámpatestet LED-esre fogják lecserélni.

Üdv!

Kezdjük ott, hogy eleinte gázlámpával, aztán ívlámpával, aztán szénszálas izzólámpával, aztán wolframszálas izzólámpával, majd egyeses fénycsővel, aztán higanygőz lámpával világítottak köztereket. Mostanság nátrium lámpával, illetve néhol fémhalogén lámpával világítják a köztereket. Napjainkban kezdenek LEDdel világítani, de rá kell jönniük, hogy a nátriun, illetve a fémhalogén lámpa még mindig versenyképes, versenyképesebb, mint a LED. A LED a legjobb 120-130 lm/W fényhasznosítását 1W teljesítményig hozza. A 2W, 3W, 5W, 10W és így további teljesítmények fényhasznosítása az 1/x függvényhez nagyon hasonlóan csökken, mert a LEDen belül az egy Wattos chipek nagyon közel vannak egymáshoz, hűtésük nem kielégítő. A LED, márpedig öngyilkos jószág, olyan mint egy germánium tranzisztor. Minél jobban melegszik, annál jobban vezet, fénye, viszont csak korlátozottan nő, majd a hőterhelés hatására elég a fénypor és a LED is. Tehát a LEDen átfolyó áramot korlátozni kell, ugyan úgy, mint a gázkisülő fényforrásoknál. A gázkisülő fényforrásoknál egyszerű villamos kapcsolási kép van. Ezeket a fényforrásokat hálózati frekvenciára méretezték és gyártották. Gyújtásuk a higanygőz lámpa kivételével középfeszültségű indítóimpulzust generáló segédberendezést, gyújtót igényel. A lámpa a bemelegedés során folyamatosan változó villamos pereméterekkel működik, mechanikai behatásokra érzékeny szerkezet. Élettartama a tervezett elavulás miatt 10-15000 óra. (Régebben a higanygőz lámpák 20-25000 órát is tudtak). Világítási szögük általában teljes tér, égetési helyzet nem mindig tetszőleges (főleg fémhalogén lámpáknál).

A LED ezzel szemben, ha csak a chipet nézzük, tudja az 50000 élettartam órát is, de a fénypor az jó esetben, ha 10-15000 élettartam órát kibír. Világítási szögük korlátozott max 140 fok. Égetési helyzetük tetszőleges, mechanikai behatásokra érzéketlen. Hozzá szintén áramkorlátozó segédberendezés, egy ú.n. elektronikus áramgenerátor szükséges, mely olyan tápegység, aminek adott és folytonos a kimenőárama, viszont a kimenőfeszültsége egy adott tartományban mozoghat. Így a LED képes beállni egy 50-60 fok Celsius üzemi hőmérsékletre. Mert, ha ennél melegebb a tápfeszültség az adott áram mellett csökkenni fog, így a kisebb teljesítmény kevesebb hőt termel, míg ha hidegebb, akkor a feszültség emelkedik, így több hő keletkezik. Tehát a LED pozitív visszacsatolását az áramgenerátoros tápegység negatív visszacsatolásúra alakította. A legnagyobb gondot a LEDeket tápláló tápegységek jelentik. Erre a kis kínai azt mondja, hogy akár 300000 órát is működik. Én meg azt mondom, hogy csodák nincsenek. Egyelőre egy olyan kapcsolóüzemű elektronikát sem láttam, amiben az elektrolit kondenzátorok kibírtak volna ennyit, főleg, hogy itt van hő és áram terhelésük is. Tehát ezek az elektronikák jó eséllyel is max. 50-700000 órát üzemelnek talán és nagy részük 1000-10000 órán belül meghibásodik, ha nem a kondik mennek benne tönkre, akkor a selejtes félvezetők, vagy a céláramkörök miatt(volt olyan is ami 15 óra után durrant szét).

Logikai értelme persze akkor van egy lámpatest csere programnak, ha az adott lámpatest cseréje néhány éven belül kifizetődik. De mint tudjuk az elvtársaknak nem a köz érdeke a lényeg, hanem a pénz.

Üdv!