Védővezető és null-vezető összeérintésekor, miért kapcsol le az Fi relé, és fázis-null rövidzárlat esetén miért kapcsol le?

"Védővezető és null-vezető összeérintésekor, miért kapcsol le az Fi relé"

Mert az áramvédő kapcsoló lekapcsol, ha a fázis és nulla vezetőkön folyó áramok összege több mint 30mA-el eltér (30mA-es változat esetén) egymástól.

Ha a védővezető és a nullavezető az AVK utáni körön összeár, akkor a nulla felől az AVK-n keresztül a védővezető felé az AVK megkerülésével kiegyenlítő áram kezd folyni.

A kiegyenlítő áram a hálózaton levő működő fogyasztók nullavezetőn folyó árama által az azon okozott feszültség esés potenciálkülönbsége okán folyik.

Ez a potenciálkülönbség kicsi, néhány száz mV vagy néhány V, de elég ahhoz, hogy 30mA-nál nagyobb áramot okozzon a védővezető felé.

"és fázis-null rövidzárlat esetén miért kapcsol le?"

Az AVK túláram ellen nem véd. Bár vannak kombinált típusok, azok kivételt jelentenek ez alól.

Részletesen elmagyaráztam fentebb.

A lényeg az, hogy a védővezetőt és a nulla vezetőt párhuzamosan vezetik, rendszerint azonos keresztmetszettel.

A nulla vezetőn üzemi áram folyik, a védővezetőn nem folyik áram.

Ezért a nulla vezetőn annak ellenállása miatt feszültség esik, a védővezetőn nem seik feszültség, nem lévén áram.

És már készen is van a potenciálkülönbség, ami azonos a nullavezetőn eső feszültséggel.

"A másik kérdésemre pedig volt már példa, tehát L és N rövidzár alatt lekapcsol az ÁVK és szerintem az egy sima, nem speciális típus volt."

Egy csontzárlatnál kialakuló tobb kA-es zárlati áram képes indukálni a vele párhuzamos védővezetőn egy 30mA-es impulzust. (6000A vs 0.03A)

Hibaáramra és a megszakítóképességre méretezik.

Annak ellenére, hogy túláram ellen nem biztosít védelmet nem folyhat át rajta bármekkora áram!

Csak akkora, amely megszakítására még képes ha éppen leoldásra kerülne a sor a hibaáram miatt.