Hogy oldják meg egy tápegységben, hogy 110/230 V 50/60 Hz-ről is lehet működtetni?

Úgy, hogy nem a hagyományos "transzformátor, egyenirányító, pufferkondenzátor, stabilizátor" felépítésű.

Hanem kapcsolóüzemű tápegység. A hálózati feszültséget egyenirányítják,

(csak az egyszerűség kedvéért írtam így, a valóságban ez is bonyolultabb, PFC-t szoktak használni, bővebben itt:

[link]

utána nem 50Hz, hanem 3több tíz kHz frekvenciával szaggatva engedik be egy 50

50 Hz-eshez képest sokkal kisebb és könyebb trafóba, a szekundert egyenirányítják, zavarszűrik, és a kimenő feszültség függvényében állítják a primer tekercsbe engedett nagyfrekvenciás áram kitöltési tényezőjét.

Nagyobb terhelés = szélesebb impulzosok

Kisebb terhelés = keskenyebb impulzusok.

Ha a bemenő feszültség fele akkora (230 helyett csak 115 volt ), csak négyszer olyan széles impulzusok kellenek ugyanakkora terhelés esetén.