Li-ion akksikat csak speckó töltővel lehet tölteni? Azaz a "hagyományos" NiMH-töltők nem jók hozz, ha a fesz ugyan az?

#12:

De, értjük.

De még ugyanakkora akkufeszültségnél sem azonos egy NiCd, egy NiMH és egy Li-ion akku töltési KARAKTERISZTIKÁJA!

A NiCd általában egyáltalán nem szabályzottak, a NiMH akkutöltők meg max annyiban, hogy elért célfeszültség közelében csökkentik az akkura küldött áramot, átállnak csepegtető töltésre.

A Li-ion akkuk töltői az akku töltöttségi fokának megfelelően folyamatosan állítgatják a töltőfeszültséget és ezzel a töltőáramot.

A NiCd és a NiMH töltő túl nagy töltőáramot küld a Li-ion akkura és felrobban, kigyullad, megy a kukába, te meg az intenzívre.

Itt most tökmindegy, hogy a töltő cetlijén te ugyanazt a feszültséget meg mA-t látod. Az csak egy átlagos érték (vagy épp csúcsérték). Hogy a töltés KÖZBEN pontosan mi történik ,arról nem mond semmit.

"A Li-ion akkuk töltői..."

Telefonoknál ne keressétek ezt a szabályzó-áramkört a töltőben. Épp azért, hogy az usb fix 5V feszültségéről is lehessen tölteni, a töltésszabályozó áramkör a telefonban van.

....de mindezt már leírtam tök az elején.

:D

"A kérdező kommentje:

de nem értitek a dolgot ... "

Akkor lassan írom hogy te is megértsd.

Házilag nem tudod megoldani.

Az írásod alapján pedig végképp nem.

Persze, lehet vele tölteni. Mint ahogy gázszivárgást is lehet keresni öngyújtóval. Vagy működik, vagy durran.

Mi nem értettük? Te nem érted.

Működhet, csak q veszélyes.

"Ahhoz, hogy megelőzhessük az említett felhasználói hibákat, nézzük meg mitől és hogyan okozhat tüzet a Li-Po akku. A lítium egy nagy reaktív képességű, levegőn vagy vízzel találkozva, azonnal, heves tűzzel égő fém. Ennek ellenére nincs szerepe a balesetek bekövetkeztében, mivel nagyon kis mennyiségben van jelen az akkuban (egy 2000 mAh-ás cellában kb. 0,6g). Normális használat közben ez a kis mennyiség sincs fémes állapotban, fémes lítium csak az erős túltöltéskor jelenhet meg, 4,2 V fölött. A tűz első fázisában az elektrolitban lévő alkohol ég, majd a tokozást és elektródákat alkotó műanyagok is meggyulladhatnak. A gyulladáshoz szikrára vagy felizzó anyagra van szükség. Ez csak akkor lehetséges, ha az akkuban zárlat keletkezik.

Ennek oka lehet a túlzott töltéskor keletkező hő hatására meglágyuló, folyóssá váló szigetelő fólia. Ezt a kockázatot, a korszerű, balansz csatlakozóval ellátott, az akkukat cellánként ellenőrizni tudó töltők gyakorlatilag megszüntették."

"

Többször merült fel itt a Li-Ion töltése. Sok badarságot olvastam már itt. Egy pár dolgot hadd tisztázzak.

A töltés, cella feszültségtől függetlenül (3,6 / 3,7 / 9,4 / 9,6) az alábbi módon történik, általában több fázisban.

1. Prekondíciós státusz: Ebben az állapotban egy nagyon kis töltő áramot folyatnak át rajta, figyelve a cella feszültségét, még itt kiszűrve a hibákat, és a mélykisült cellák gyilkos azonnali gyorstöltését.

2. Ha a cella feszültsége megfelelő, át kell váltani normál vagy gyors töltésbe. Ezt a módot egészen addig kell tartani, amíg a cella feszültsége el nem éri 3,7V-os névleges cella esetén a 4,2V-ot. Innentől általában erős hiszterézissel át kell váltani konstans feszültség módba.

3. Konstans feszültségű töltés. Ez esetben már áram figyelés van. Tehát egészen addig konstans feszültségű töltés módban kell tartani a cellát (4,2V-ot elérve ugye) amíg a töltő áram nem csökken egy adott szintre. Ez egy 1700-as cella esetén olyan 20-25mA. Ha már konstans feszültséggel töltéskor a töltőáram ez alatt van, a töltés elkészült, léphetünk a következő fázisba.

4. Tiszta monitorozás. Ebben az állapotban a cella fel van töltve, figyeljük nem esik-e le a cella feszültsége a 4,2V alá. Ez is egyfajta prekondíciós lépés. Ebben a lépésben egyszerűen feltöltve tartjuk a cellát. Ha 4,2V-a hiszterézis = a határ, akkor visszaváltunk azonnal az első pontra, az ellenőrző prekondíciós lépéshez.

5... Minden az első pontban leírtak alapján történik.

Először konstans áram, majd konstans feszültség, majd fesz figyelés.

Másik "furcsaság" a Li-Ion és Li-Po cellákkal kapcsolatban pedig az, hogy általában igen magas töltőárammal tölthetők. Míg a normál töltés egy NiMH cella esetén olyan C/10 (azaz a névleges kapacitás 10-ével töltünk) addig a Li-Ion cellákat teljesen normál üzemben tölthetünk akár 1C-vel is (tehát pl. egy 1700-as cellát 1700mA-el) és a gyorstöltés esetenként akárt 5C-vel is történhet.

További különbség, ezt is sűrűn olvasni, hogy az a jó ha melegszik, akkor van feltöltve. Ez tévedés!

A Li-Ion cellának a töltés teljes időtartama alatt hidegnek kell lennie. NiMH akkumulátor cellák melegednek töltés közben, ennek a belső kémiai szerkezetükben történt - a töltésük utolsó fázisaként - változás a felelős, mely egy rendes dT rendszerű töltőnél maga a töltés leállításának a vezérlése.

Ipari cellákban (sima fóliázott, forrfülezett) soha nincs védő és töltő elektronika. Telefon, notebook és készülék akksikban viszont mindig van de csakis védő elektronika. Védő elektronika, hogy a cella feszültségét semmi féle képpen se engedjék a kritikus határ alá. És nem vicc bizony, fontos odafigyelni a töltésre. Túltöltés és a mélysütés egyformán arra vezethet, hogy szinte spontán gyulladva (mint a SouthPark-ban Kenny ) elhalálozzon."

Értve?

De hiába rizsálunk, falrahányt borsó.

"A kérdező kommentje:

jahhaa, értem.

hát akkor megoldottam ..."

Mindannyian gratulálunk hozzá.

Szerintem szabadalmaztasd.