Hogy épül fel a konnektor, mi micsoda?
Valahol egy villanyszerelős témában olvastam és azt írták, hogy a konnektor jobb lyukja a fázis és az életveszélyes, a másik pedig, többnyire a bal lyuk nem veszélyes.
Én eddigi primitív tudásom szerint úgy tudtam, hogy a konnektor egyik lyukja a pozitív, a másik a negatív és csak akkor veszélyes, ha mindkettőhöz hozzáérek.
Továbbá mi a konnektoron az a rézszínű pöcök alul és felül. Pl. a számítógép tápkábelje igazodik ehhez a valamihez ami a lyukak felett és alatt van, de pl. egy mobiltöltő nem érintkezik azzal. Mi a funkciója?
Ha a fentebb említett fázisról tud valaki valamit azt is szívesen fogadom, úgy összezavarodtam.
És miért fogyaszt egy bedugott mobiltöltő, aminek nincs a végén telefon, ha csak a plusz és a mínusz van "meghosszabbítva" egy mobiltöltőnek nevezett vezetékdarabon?
Ha mégiscsak úgy lenne, hogy plusz és mínusz a konnektor két lyukja, akkor hogy választják szét a töltéseket mielőtt a hálózatba kerülne?
válasza:semmi gond, majd tanulni fogod fizikából a nyolcadik osztályban :D
- a konnektorban nincs plusz és mínusz, mivel arrafelé váltóáram lakik. ez pedig egy fázisból és egy nullából ál.
- az picike réz pöcök, a védőföld. azért van, hogy ha a bedugott készülék netán testzárlatos, akkor a hálózati védőrelé ezt érzékeli és leold, megelőzve a bajt
- a töltő ezért fogyaszt akkor is, ha nincs rákötve fogysztó, mert az nem egyszerűen egy vezeték, hanem maga is egy fogyasztóként működő szerkezet (vagy trafó van benne, vagy egy inverternek nevezett feszültségátalakító)
válasza:kezdem én :
nem plusz és minusz,hanem fázis és nulla
Szűzanyám, tényleg nem plusz és mínusz?
Most egy világ omlott össze bennem. Nem kapok levegőt.
A fázis akkor egy "összeengedett plusz és mínusz", ami önmagában életveszélyes? Létezik háromfázis is annyit még tudok, 120 fokos eltérésekkel, akkor a mi házunkban egy fázis lenne ebből. Az a baj, hogy gyakorlati megközelítésben semmi se hangzik el az iskolák többségében, csak számítások sematikus ábrák, kapcsolásszámítások, de valójában sose gondolok bele a legalapabb dolgokba.
Sokáig az áram és a feszültség viszonyát se tudtam rendbe rakni aztán hallottam egy vízvezetékes példát ez segített többé-kevésbé. De ha bárki egyszerűen, a nép nyelvén fogalmazva tud írni erről az alapokról, nagyon örülnék neki.
Ja igen és még valami apróság?
Hogy értelmezzem azt hogy nulla? Ott visszafolyik valami? Vagy mégis hogy?
válasza:Szia!
A váltakozó áramot úgy képzeld el, hogy a "plusz" és "minusz" pólusok periodikusan felcserélődnek.
Persze nem hirtelen, hanem -hálózati feszültségnél pl színuszosan-.
Igazából ha csak pluszt vagy csak minuszt fognál meg, nem érne áramütés, mert az áram nem tudna rajtad keresztülmenni, hiszen nincs HOVA menjen.
Viszont a hálózatban az egyik vezető, a nullavezető le van földelve. Ez azt jelenti, hogy olyan, mint ha egy ceruzaelem egyik csücskét vízbe mártanád, és benne állnál a vízbe. Ha megfogod a másik pólust, akkor folyik rajtad keresztül áram.
VIszont mivel le van földelve az egyik pontja a konnektornak (a nullavezető is, meg természetesen a védőföld is), így azokat ha megfogod, akkor a föld felé nem folyhat rajtad áram, mert azok eleve földponton vannak.
Így már érthetőbb?
Hány éves vagy? Lány vagy, vagy fiú?
válasza:köszi, még el kell olvasnom néhányszor, meg-megállni a szavak között.
Jajj, nem mondom meg, hogy milyen nemű és éves vagyok, nem merem. :D
Tehát a fázis, ami a konnektor egyik lyukjában van egy szinuszhullám, ami 90 fokig plusz, majd 180 fokig mínusz. Ha azt önmagában megfogom kipurcanok. Ühüm, hát akkor nem fogom meg.
A másik pedig, ó ne, azt még mindig nem értem.
De ha önmagában egy drót, azaz a fázis is elég a működéshez, akkor egy kapcsolási rajzban pl itt:
mégis miért életképtelen a kapcsolás, pedig váltakozó áramú a generátor és plusz és mínusza is van.
Én azt hittem, hogy a plusz töltések mennek az egyik irányba a negatív a másikba, aztán az alkatrészeken találkoznak.
A generátorról jut eszembe, az, hogy az áramgenerátor miért áram, a feszültséggenerátor pedig miért feszültség? -ha feszültség sincs áram nélkül és áram sincs feszültség nélkül.
Attól tartok beindult nálam a demencia, a szellemi leépülés. :D
Mondjuk azt, hogy 10 éves lány vagyok és semmi közöm nincs a villamos területhez, egyetemre se járok, csak úgy érdeklődök, mert a BuciMaci magazint már kiolvastam és unatkozok.
válasza:kedves kérdező barátom!
úgy veszem észre, hogy te itt mindközönségesen csak trollkodsz, és adod a naívat :)
(amúgy meg, ha a generátor két kapcsát rövidrezárod, akkor ne csodálkozz, ha a teszt azt mondja, hogy naneszórakozzá...)
Esküszöm nem értem. Bár jópofán akarom feltenni a kérdésem, de valójában már nagyon kivagyok, hogy képtelen vagyok megérteni, rajtam kívül mindenki tudja. Pedig én is ott voltam mindig mindenhol, nem értem, azt sem értem, hogy miért nem értem.
Azt se tudom, hogy hogy ha a tévémet a 230 váltakozós konnektori feszültségre helyett, ugyanekkora egyenáramra kötném működne-e egyáltalán, be tudnám-e kapcsolni. Szégyen, nem szégyen tényleg nem értem az elektronika alapjait. Azért is jó ez az oldal, mert itt anonim módon feltehetem azokat a buta kérdéseket, amiket senkitől se mernék megkérdezni.
válasza:Ha már ilyen sok kérdésed van, akkor az áramkör fogalmáról már tuti hallottál, vagy legalábbis elment a füled mellett.
Az elektromos áram elektromos feszültségkülönbség hatására jön létre amikor az kiegyenlítődik.
Az elem mint áramforrás belül szétválaszt, és ha kívül összekötöd a kapcsait egy fogyasztóval, akkor azon kiegyenlítődik.
Tovább. Mivel az erőművekben kevés lenne az elem, így generátorokat használnak. A generátor egy másik elvet hasznosít, nevezetesen azt hogy változó mágneses térben a vezetőben áram indukálódik.
Mivel a generátorban a vezető tekercsek forognak, ez biztosítja hogy a mágneses térben mozogva gerjesztésük legyen. A frekvenciát a forgás sebessége adja valamint a tekercspárok száma. A fordulatszámot szabályozzák, ez a szinkronozás, és szinkronfordulatot igyekszenek tartani.
A tekercsekről nyerhető a váltakozó feszültség. Ezt továbbítani kell a fogyasztók felé. Tekintsünk el a feszültségszintek elemzésétől, tegyük fel hogy a háztartásokba alkalmas szint áll rendelkezésre.
Ezt a vezetékhálózaton keresztül szállítjuk.
Mivel egy fogyasztó egy kivezetéssel nem létezik, kettő kell. Az egyiket még az energiaelosztó rendszerekbe tápláláskor a talajba süllyesztett fém földelőkre kötik, ez lesz a nulla. A neve a potenciálra utal. Azaz a földhöz képest (ha te a földön állsz) nem fog rázni (ez ideális eset, bővebbet később).
Amit nem kötnek a talajra, az lesz a fázis. Értelemszerűen ez ráz is, hiszen ha a talajhoz képest nagy a potenciálja, az érintéseddel a testeden keresztül egyenlítődik a különbség, áramot hozva létre, ami káros (elektrolízis, ionizáció, izomgörcs, embólia).
Szóval a nulla és a fázis bekerül a konnektorod "lyukaiba". Az oldalvilla pedig az épület alatt/körül létrehozott földelőre van kötve.
Az áramkört jól példázták a vízzel, annyi lényeges hogy zárt csőrendszerről van szó.
A telefonodba nem ez jut. A töltő tartalmaz egy kis áramkört ami kisebb feszültséget állít elő belőle úgy, hogy galvanikusan elválaszt a hálózattól. Így ez már veszélytelen.
Az oldalvilla akkor kell, ha az elektromos eszköz érinthető fém részeire hiba esetén fázis kerülhet. Ez veszélytelen mértékűre csökkenti a hibafeszültséget a biztosító kioldásáig.
Az a helyzet hogy nem véletlenül külön tantárgy a villamosság.
Sajnos túl sok szakkifejezést fedeztem fel amit túl jól használsz. Tartok tőle hogy kamuzol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!