Úgy általánosságban : Egy összetett, integrált áramkör, ha túlfeszültséget kap, mi a rosszabb : Ha ugyanazt a fesz.-t (ugyanazon áramlimittel) DC-ben vagy AC-ben kapja?

Gyakorlatilag mindegy. Túlterhelt félvezető századmásodpercek alatt képes tönkremenni, azért szokták mondani, hogy még a leggyorsabb olvadóbiztosíték sem védi meg, sok esetben.

Láthatunk persze példákat arra is, amikor mégis megvédi, olyan strapabíróbb félvezetőknél, ahol a chip annyi rövid idő alatt nem tudott még túlhevülni.

Nagyon "furcsa" a kérdésed...

Ha megnézed egy ilyen áramkör adatlapját, abban benne lesz hogy milyen körülmények között működik megfelelően.

Pl. ha a túlfeszültséget a tápfeszültségre érted, akkor ott lesz hogy mekkora feszültségről működik.

Lesz még ott egy "absolute maximum ratings" rész is ami meg azt írja le hogy milyen körülményt képes elviselni. Itt már nem működik, vagy nem megfelelően működik, de elviseli, azaz még nem megy tönkre.

Az adatlapon ott lesz hogy milyen kivezetésen mekkora a maximális feszültség, tehát NEM csak a tápfeszültség lesz ott.

Pl. Atmega 328p mikrovezérlő max +6V tápfesszel működik, de a lábain (reset kivételével) VCC+0,5V-ot visel el, vagyis a tápfesznél fél volttal nagyobb feszt. Ám a tápfesz lehet +2,8V is, akkor viszont a lábakon maximum +3,3V lehet.

Ugyanakkor a reset lábon a maximális fesz. +13V.

Így aztán felmerül a kérdés, hogy pontosan mit értesz túlfeszültség alatt és az hogy mekkora feszültségre vonatkozik a kérdésed?

Nyilván van az a feszültség ami mindettől függetlenül azonnal tönkreteszi, de a világ nem csak fekete és fehér.

Mindenesetre szerintem egyértelmű, hogy akár néhány voltos AC feszültség kinyírja, mert a negatív feszültséget borzasztó rosszul viseli az ilyen áramkör (van amelyiknek lételeme, de a példában említettnek nem).

Ennél az absolute maximum-nál is -0,5V szerepel.