Órába szén-cink vagy alkáli elem kell?

Pont ebben vagyok én is, mivel pár napja javítottam egy "csendes járású" faliórát, aminek néha beállt a futóműve. Ilyenkor elkezdett remegni a másodpercmutató és pofátlanul leszívta az elemet.

Végül találtam benne egy műanyag fogaskereket, aminek meghajlott egyik végén a csapja. Ki tudtam egyenesíteni, nem tört le, azóta nem állt még be.

Egymás mellé tettem egy DCF77 rádióvezérelt mutatós falórával és figyeltem. De mivel elfogytak az elemek, 1,2 V-os akkut raktam bele. Eddig naponta kb. 5 mp késés jelentkezett a rádióshoz képest.

Ezután jön még a teszt, elemmel is.

Mellesleg a mesterséges intelligencia faggatása:

--------------------------------

- A kvarcvezérelt faliórák pontosságát befolyásolja az elem merülése, illetve 1,5V-os elem helyett 1,2V-os akku használata?

- Kvaroszcillátor stabilizált tápfeszültséget igényel vagy kisebb feszültségingadozások nem hatnak a frekvencia pontosságára?

- Faliórába szén-cink vagy alkáli elem használata ajánlott?

- Miért javasolják egyes gyártók a faliórákhoz szén-cink elem használatát?

- Miért nem javasolják egyes gyártók a faliórákhoz alkáli elem vagy 1,2 V-os akku használatát?

- Miért nem javasolják egyes gyártók a faliórákhoz alkáli elem használatát és preferálják a szén-cink elemet?

-------------------

Nem szólok semmit...

"Mellesleg a mesterséges intelligencia faggatása:"

Az a baj vele, hogy ugyanabból a pöcegödörből halászik az is, mint az aki a google-val keresgél...

Ez már nem a ChatGPT és egyre okosabb, próbáld ki:

[link]

Megadja a forrásokat is.

A válaszokat nyilván én is felülbírálom és az utóbbi hetek tapasztalatai alapján nem sok hibát találtam, vagy olyan esetben másképp kell kérdezni.

Egyes esetekben jobb angolul kérdezni, mert más forrásokat használ és jobb a válasz, vagy máskor ugyanaz.

Most már egyre többször felnyomtam olyan kérdést is, ami nem ilyen fórumos, hanem csak eszembe jutott valami, ami érdekelt és máris ott a válasz.

Nagy találmány, nem kell a Google turkálás, kitúrja helyettem a komplett választ

"Pedig amúgy nem kell otthon elkezdeni oszcillátort építeni..."

Hát én építettem egyet (kíváncsiságból) 32,768kHz frekvenciára.

Megjelenítettem az oszcillátor jelét egy szkóp "A" csatornáján.

Egy generátor 32768Hz-re állított jelét vezettem a "B" csatornára.

Mivel a két jel egymástól teljesen függetlenül szabadon fut, a szkópon az egyik jel fázisa a másikéhoz képest szép lassan kúszott, mert a frekvenciák nem voltak atompontosan egyformák.

Elkezdtem változtatni az oszcillátor tápfeszültségét 2.2V és 15V között.

A szkópon látható "csúszás" stabilan állandó maradt. Ha valamelyik frekvencia csak egy kicsit is megváltozott volna a másikhoz képest, akkor ez a kúszás is gyorsult vagy lassult volna, de nem ez történt.

Ezután elkezdtem a kvarcot melegíteni.

A két jel eltolódása azonnal megváltozott.

(Lissajous görbével is lehetett volna ezt detektálni, de ez csak most jutott eszembe miközben ezt írom...)