Miért csapta le a biztosítékot a kiégő izzó és miért nincs ott áram? (Többi lent).

Ha valamihez viszonyítod akkor nyilván lehet negatív az eredmény.

A válaszból nem ez jött át.

"Ezért volt kiképezve egy olvadószál a régi izzók bevezetésénél."

Ezt a gáztöltésű izzóknál használták.

10

Gratulálok ezt szó szerint kimásoltad a Wikipédiából, forrásmegjelölés nélkül, mintha te írtad volna:

[link]

Egyébként létezik negatív ellenállás, például az alagútdióda jelleggörbéjének van egy szakasza, ahol a feszültség növelésével az áram csökken:

[link]

Az igaz, hogy ez dinamikus ellenállás, r=ΔU/ΔI és ez ezen a bizonyos szakaszon negatív.

A tetróda anódfeszültség-anódáram jelleggörbéjén is van olyan szakasz, ahol az anódfeszültség növelésekor az anódáram csökken:

[link]

Ezen a szakaszon a tetróda dinamikus belső ellenállása negatív.

Negatív ellenállásra példa a 93. oldalon a negatív impedancia konverter:

[link]

" az alagútdióda jelleggörbéjének van egy szakasza, ahol a feszültség növelésével az áram csökken:"

És azon a szakaszon mínusz hány Ohm? :)

Az abszolút ellenállás két pozitív szám hányadosa tehát nem lesz negatív.

Így értendő.

Szirty, nem jól gondolod. A nemlineáris eszközök, mint például a dióda, nem helyettesíthető egyetlen ellenállással, mert az ellenállása pontról pontra változik. Például az 1N4148 jelleggörbéje:

[link]

Vegyünk fel két munkapontot: U1=0,6 V, I1=0,5 mA és U2=0,7 V, I2=3 mA.

Az 1. munkapontban az ellenállása: R1=U1/I1=0,6/0,5=1,2 Ω

A 2. munkapontban az ellenállása: R2=U2/I2=0,7/3=0,23 Ω

Ezeket nevezik a dióda egyenáramú vagy statikus belső ellenállásának. Változó feszültséggel szemben az ellenállása se nem R1 se nem R2. Változó feszültséggel szembeni ellenállása a feszültségváltozás osztva a hozzátartozó áramváltozással, ezt nevezik dinamikus belső ellenállásnak.

Ebben a példában: rd=(U2−U1)/(I2−I1)=(0,7−0,6)/(3−0,5)=0,04 Ω

Ez tulajdonképpen a jelleggörbe meredeksége az adott munkapontban.

Itt van például egy alagút dióda jelleggörbéje a 3., illetve a pdf-ben a 18. oldalon:

[link]

Vegyünk fel két munkapontot: U1=0,1 V, I1=1,8 mA és U2=0,2 V, I2=0,7 mA.

A dinamikus belső ellenállás: rd=(U2−U1)/(I2−I1)=(0,2−0,1)/(0,7−1,8)=−0,091 Ω

Itt van néhány oszcillátor, amely egy-egy eszköznek azt a tulajdonságát használja ki, hogy a jelleggörbe egy szakaszán a dinamikus belső ellenállása negatív:

[link]

[link]

2.3.3. UJT-s oszcillátor | SZINUSZOS OSZCILLÁTOROK MÉRÉSE (mikeelektronika.hu)

Ha az alagút dióda jelleggörbéjének egy szakaszán a dinamikus belső ellenállása nem lenne negatív, akkor nem működne a vele épített oszcillátor.

"nem helyettesíthető egyetlen ellenállással, mert az ellenállása pontról pontra változik"

Ezt én tudom. Egy pontra vonatkozott a kérdés. Bármelyik pontra amelyik negatív... :)

Köszönöm a hosszú magyarázatot de nem nagyon sikerült megértetnem magam.

Talán majd legközelebb...