Ez a töltés módszer működik Li-ion akkuknál?
Sorba kötök 3 Li-ion akkut.
Beállítok 3 DC-DC kapcsoló üzemű tápot:
1. 4,2 voltra,
2. 8,4 voltra és
3. 12,6 voltra.
A mínusz pontokat összekötöm.
Az 1. akku mínuszra menne ez a közös mínusz.
Az 1. táp + menne az első akku +ra, a 2. táp + a 2. akku +ra....
Ez így jó? Működni fog?
Mi történik ha 1, 2 akku még nincs feltöltve? Hogy töltődik akkor a másik/ többi?
válasza:Elég 1, a 12,6-os. Elméletileg.
A töltőáram soros kötésnél szükségszerűen ugyanaz.
Ha az akkuk induló töltöttségi szintje ugyanaz, ha a kapacitásuk ugyanaz (nem papíron, hanem a valóságban!), akkor heuréka.
Vannak balanszer töltők, amelyek az akkukat egyenként figyelik és töltik teljesen fel.
Ebből adódik, hogy van ami hamarabb, van ami később lesz tele..
válasza:Alapvetően probléma hogy DC-DC kapcsoló táppal nem töltünk akkut!
Se Li-iont se mást. Akku töltéséhez megfelelő töltő áramkör kell.
A koncepció további problémája hogy az első akkut mindhárom táp árama tölti, a második akkut két táp árama tölti, a harmadikét meg egy táp árama tölti.
válasza:Ha tüzet akarsz gyújtani akkor jó.
3S akkupakkhoz 3S-es BMS kell!
Tápegységgel ne töltst akkut!
válasza:Ha megfelelően van beállítva a tápok áramkorlátja, még jó is lehet. Annyira kell beállítani, amennyivel a teljesen lemerült akkut kell tölteni, szóval túl nagy áramra nem lehet. Mivel egy normális DC-DC konverter kimenete potenciálfüggetlen, mindhármat 4,2 voltra kell állítani, és így rákötni egy-egy cellára egy-egy tápot.
Már csak azt nem értem, hogy ez így miért lenne jobb mint egy BMS és egy Li-Ion töltő.
2.
Nem értem, miért baj ha DC-DC táppal töltök akkut?
Soha nem volt még ebből baj. Már vagy 100x töltöttem fel így 1-1 cellát.
Arról nem is beszélve, hogy ezeket a DC-CD tápokat kimondottan így árulják, hogy Li-ion akku töltő!
Csak most vagyok gondban, mert 3-at szeretnék tölteni.
A töltőáramra köszi, hogy felhívtad a figyelmem. Én erre speciál nem is gondoltam.
3.
Majdnem minden akkut tápegységgel töltenek fel. (Kivéve: autónál a generátor vagy itt-ott pl: napelem...)
4.
Jó lenne, hogy beállítom az áramot és a feszültséget, de sajnos ezeknek a DC-DC tápoknak a - pontja ugyan az a bementem és a kimeneten.
Így ha pl: a 2. akkura rátenném a 2. táp - pontját, akkor zárlat lenne az 1. akkun.
Amúgy azért lenne ez nekem így jobb, mert:
- 1. Adottak a DC-DC tápok. Van itthon, nem kell boltba menni és főleg nem kell költeni.
- 2. (És ez fontossabb mint az előző!)
A bms töltők sajnos 4,25-4,35 V-ra töltik a cellát. Ez nagyon nem tesz jót a Li-ion-nak. Ráadásul én inkább csak 4 vagy 4,1 V-ra tölteném őket, így sokkal több töltési ciklust bírnak a cellák. (Az a kis teljesítmény csökkenés meg nekem belefér!)
válasza:Hát ha ennyire értesz hozzá, akkor miért kérdezed? 🤷♂️
Semmi konkrétumot nem adtál, hogy mekkora li-ion cellákróll van szó, ez a pakk mekkora lesz, milyen készülékbe teszed, stb.
Ahogy a cella feltöltöltődik, úgy illik visszavenni a töltőáramot. Ezt egy dcdc konverter nem tudja. Ha nem így teszel, akkor ugyanúgy károsítod mintha túltöltenéd. A végefelé csak 100-200mA-rel szabad tölteni - csepptöltés.
"Annyira kell beállítani, amennyivel a teljesen lemerült akkut kell tölteni"
És ezzel az árammal küldöd teljesen feltöltésig? Gratulálok! 😂😂😂😂
Rosszul tudod, nem minden BMS tölti 4,35-re az akksit. Olyant kell venni ami nem tölti fel ennyire.
A kapcsolásoddal az a baj, hogy ki fognak esni a balanszból a cellák. Nem egyszerre fognak merülni - a bms-nek nem csak a töltésnél van feladata, kisütéskor is igyekszik a cellákat egyensúlyban tartani.
Mit érdedkel az tégegd? Mit számít az neked, hogy 2 Ah-s vagy 50 Ah-s egy-egy cella?
Nem mindegy?
Nyugodj meg vissza lesz véve a töltés! Sőt, alap esestben nem is mindig lesz feltöltve.
Húúú, basszus.
Na akkor elmondom, meret láton nem nagyon érted.
Vagy egy DC-DC kapcsoló üzemő szerkezet.
Ez csinál egyen áramból ugyan úgyg egyen áramot. Pl: 5 V-ból 12-t.
Ez egy "annyira különleges" szerkezet, amin be lehet állítani a max. kimenő feszültéget és az áramot is!
Szóval ha valaki beállítja mindjuk 4 V-ra és 1 A-re, akkor 3,99 V-nál már nem 1 A-el fog tölteni!
De ha ennyire nem értesz hozzá kkor inkább hagyjuk!
Küldj egy linket arról a bms töltőről ami ccsak 4,1 V-ra tölti a cellákat és minden ok.
𝗛𝗮 𝗲𝘇 𝗻𝗲𝗺 𝗺𝗲𝗴𝘆, 𝗮𝗸𝗸𝗼𝗿 𝗶𝗻𝗸𝗮́𝗯𝗯 𝗻𝗲 𝗶𝘀 𝗶́𝗿𝗷!
𝗞𝗼̈𝘀𝘇𝗼̈𝗻𝗼̈𝗺!
válasza:A BMS nem töltő, ez csak egy neten terjedő ostobaság. Nem is szabad arra használni, nem biztosítja a megfelelő CC/CV karakterisztikát. Így áll elő az a furcsaság, amikor 4,25 V felett lekapcsol, valójában nem töltötted 100 %-ra az akkut.
100 % töltéshez ugyanis 4,2 V-on kell tartani, míg a cella által felvett áram 0,1C értékre esik vissza és ez a töltő dolga, hogy ezen a szinten korlátozzon.
Ha az ostoba módszerrel töltik, akkor viszont nem áll meg a feszültség emelkedése, 4,25 V-nál ledob a BMS és az akku nem töltődött fel rendesen.
A kérdésben felvetett módszer érthetetlen agyrém. Azért érthetetlen, mert a töltés ki van találva, akkor minek ilyen hülyeségeket kitalálni?
Hogyan működik egy laptop 3S, azaz 12,6 V töltése?
Van benne egy 12,6 V-os töltő, megfelelő áramkorláttal. 19 V a bemenő táp, abból lesz 12,6 V.
Utána az akkuba épített BMS dolga, hogy figyeli a feszültségeket és eltolódás esetén megszakítja a töltést.
Erre az ad lehetőséget, hogy a jó állapotú cellákon egyformán oszlik el a feszültség, sőt van egy sajátos önkorlátozó hatás is (LiFePo akkura ez nem érvényes).
Amikor a laptopban egyik soros tag hibás (megnőtt belső ellenállás), akkor kap szerepet a BMS, mivel azon a tagon túl hamar 4,25 V fölé szalad a feszültség. Ekkor tapasztaljuk, hogy a BMS megszakítja a töltést, emiatt hibát jelez, nem tudjuk rendesen feltölteni.
Aki nem hisz nekem, vegye észre, hogy hibátlan akkunál a BMS nem tilt le soha, mert egyenlő a feszültségek eloszlása. Pedig általában balanszer nincs ezekben (a BMS nem balanszer, ez még a másik terjesztett hülyeség).
válasza:"Ahogy a cella feltöltöltődik, úgy illik visszavenni a töltőáramot. Ezt egy dcdc konverter nem tudja. Ha nem így teszel, akkor ugyanúgy károsítod mintha túltöltenéd. A végefelé csak 100-200mA-rel szabad tölteni - csepptöltés."
Csak ezt úgy hívják, hogy CC/CV DC-dc konverter, keress rá! Meg a labortápok is CC/CV módot tudnak.
Kicsit téves felfogásra utal a többi része is. Az akku áramfelvétele csökken, mert a töltő nem engedi 4,2 V fölé a feszültséget.
A töltő áramgenerátoros (CC) módban nyomja az áramot a kezdeti szakaszban, ami azt jelenti, hogy az áramot tartja stabil értéken. Emiatt emelkedik a kapocsfeszültség.
De amikor az akku eléri a 4,2 V szintet, életbe lép a feszültségkorlát (CV-mód). Vagyis a töltő nem engedheti feljebb a feszültséget.
Innen kezdve már az akkun múlik, mennyi áramot vesz fel. Az áram emiatt csökkenőbe megy, ahogy töltődik felfelé az akku. Azaz emiatt lassul le a töltés, ebben a szakaszban.
Ez nem csepptöltés, ami ezeknél amúgy is tiltott.
Amikor az áram visszaesik nagyjából 0,1 értékre, le kell kapcsolni a töltést teljesen.
Itt van, ha nem valaki nem hinné:
válasza:Kérdező! Szerintem szerezz be egy ilyen töltőt. Repülőmodellezésben használják, én a motorom akkuját is ezzel töltöttem . Töltőára erőssége álítható, és a végén balaszerez is, ha a sorakötött csellák összekötő pontjait is rákötöd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!